Budapest, 1977. (15. évfolyam)

11. szám november - Vadas József: Kernstok Károly művészete

végén férfivá érő fiatalember, ha nem éppen Hollósy Simonnál és ha nem éppen Münchenben. Akkor még a bajor főváros, pontosabban Hollósy ottani műhelye volt a születő magyar festészet központja. Innen tér majd haza Hollósy, s alapítja meg — mások társaságában — a nagybányai művésztelepet. Kernstok pályája nem Nagybányán, hanem Hollósyval kezdődik. Az ő aprólékos, fegyelmezett, szikár stílusának szellemében készülnek első festményei. Tudományos fogalmat használva, naturalizmust is említhetnénk, ha ez a jelző nem devalválódott volna a használatban. Miközben elvesztette eredeti jelentését. Azt a jelentését, hogy a századelő szociális indíttatású művészete —- képzőművészete és irodalma egyaránt — a valóság mindennapi tényeinek felsorakoztatásával, nem egyszer a szenvedés és nyomor tragédiájának tárgyilagosan naturalista ábrázolásával lett maradandóvá. Kernstok első jelentős képe, az Agitátor a gyár kantinjában még a szociális indíttatású naturalizmus jegyében készült. Asztal mellett hevesen magyarázó férfit látunk, amint izgatott arcú munkások figyelik. Nem tüntetés elevenedik meg, nem az élet színpadias kellékei vonulnak fel előttünk, nem politikai jelszavak illusztrálását kapjuk, valamiképp Hazatérők (1901) Modellek (1903) Kernstok Károly művészete