Budapest, 1977. (15. évfolyam)

10. szám október - Bertalan János: Dr. Bérli Béla: Százéves a Nyugati pályaudvar

utcák labirintusában rejtőzött. Csak a századforduló rendezése, az Erzsé­bet-híd építése változtatta meg ezt a provinciális, de kedves városközpon­tot. Ha azonban megkeressük a képen — körülbelül e rész közepén — a Fe­renciek templomának ma is ugyan­olyan formában álló tornyát és a templom oromfalát, láthatjuk, hogy a mellette sorakozó utcasor ma is vál­tozatlanul megvan. Ott áll a volt „Ferenciek bazárja", az Egyetemi Könyvtár és — a Reáltanoda utca túl­só sarkán — a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár (ma a Vízművek központ­ja). Kissé jobbra, figyelmes szemlélés sei, a Károlyi-palota (ma Petőfi Iro­dalmi Múzeum) helyét is megtalálhat­juk, a mögötte elterülő kerttel együtt. A Ferenciek templomának tornya egyenesen a Dohány utcai zsinagóga két tornya közé nyúlik, s ettől jobbra, pontosan az Egyetemi Könyvtár ku­polája fölött, megpillanthatjuk az ak­kor a Rákóczi út és Múzeum körút sarkán álló régi Nemzeti Színház bér­házának kupoláját. Mindkét kupola ugyanannak az építész-párnak, Skal­nitzkynak és Kochnak a rajzónja alól került ki. Ennek a bérpalotának (ma a helyén üres telek és autóparkoló van) a folytatásában a Múzeum körút vonalában, félig eltakarva, az akkori Műegyetem épülete (ma az ELTE Ter­mészettudományi Karáé) áll. Tovább haladva, az Egyetemi templom két tornyát láthatjuk. Ha pedig e tornyok irányát fölfelé követjük, akkor — kis­sé homályosan — a Keleti pályaudvar épülete tűnik elénk. Vessünk egy pillantást a Duna-parti házsorra is. Ezekből a házakból jó­formán semmi sem maradt meg, csak a Belgrád rakpart 19. számú ház (a ké­pen az egykori Kalap, ma Irányi utcá­tól jobbra számítva a negyedik ház), továbbá a 23. számú ház (az előbbitől jobbra a negyedik ház) áll még, termé­szetesen teljesen átalakítva. A negyedik részen a Duna mellett egészen a Dimitrov térig érdektelen, azóta egytől-egyig lebontott házak sora. De a Váci (régi Lipót) utcában kimagaslik az „új" Városháza, mel­lette pedig a görög-keleti szerb egy­házközség szép épülete. Hátrább a Nemzeti Múzeum nemes klasszicista portikusza áll. Könnyen felismerhet­jük a Kálvin téri református templom tornyát, elől, a Duna partján pedig az akkori Fővámház, ma a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem im­pozáns épületét. A Fővámház mögötti telken, a Tolbuhin körúti vásárcsar­nok helyén, jelentéktelen, földbe süllyedt házat láthatunk. Ez volt a Sóhivatal illetőleg Sóház. Emlékét ma is őrzi a Sóház utca neve. Dr. Tarr László

Next

/
Oldalképek
Tartalom