Budapest, 1977. (15. évfolyam)
10. szám október - Fejér Gyula: A Gelka a Gelkáról
A Gelka a Gelkáról Gusztáv ismét megjelent a képernyőn. Nem darázsderekú, alkalmi nőismerősei társaságában; hozzáillő felesége van, együtt nézik a televíziót. Azaz: csak néznék. A készülék ugyanis üzemképtelen. Idegességre semmi ok: telefonhívásra azonnal érkezik a szerelő, akinek néhány hókusz-pókusza meghozza a sikert. Alig teszi ki a lábát, a masina ott folytatja, ahol korábban: se hang, se kép. Újabb telefon, újabb motozás a készülékben, újból gazdát cserél néhány bankjegy. A jelenet többször megismétlődik. Nemcsak Gusztávval, és nemcsak a fantázia szüleményeként. Panaszos levelek kötegeit kézbesíti a postás a Gelkának, a szerkesztőségeknek. A levelek feladói orvoslást kémek: hiába szereltettek föl villanybojlert fürdőszobájukba, tartálya kilyukadt. Hónapok óta sürgetik a javítást, mégsem történik semmi. Televíziójuk hétszáin valamelyik Gelka-szervizben vesztegel, s hiába garanciális, nem kapnak cserekészüléket. A Gazdasági Bizottság 1960-ban hozott határozata alapján hozta létre a KGM a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalatot, közismert nevén a Gelkát, amely ínég ugyanabban az évben, július 1-én megkezdte működését, budapesti telephelylyel. A vállalatot azzal a céllal hozták létre, hogy az addig szétszórtan települt gyári márkaszervizek helyett országos vállalat végezze el az elektromos tartós közszükségleti cikkek, berendezések garanciális illetve garancián túli javítását. Nein számítva a jogelődöket, a vállalat az elmúlt alig tobb mint másfél évtized alatt nagy fejlődésen ment keresztül. Tavalyi termelési értéke tizennégyszerese volt az 1961. évinek, a létszáma ez idő alatt a kilencszeresére nőn. A Gelka szervizei mind jobban behálózzák az országot, m:i már háromszáznál több van belőlük — Budapesten 59. Minden nagyobb községben található begyűjtőhely, többségük a Vasműszaki boltokban működik, de szép számmal akad címeket, készülékeket felvevő kirendeltsége kultúrotthonokban. tanácsházákon, magánbérleményekben is. A vállalatnak ötezerötszáz dolgozója vesz részt országszerte a szolgáltatásokban. S még egy jellem?* adat: a javítások háromnegyedét az ügyfelek lakásán végzik el a műszerészek. . Vajon mekkora értéket képviselnek azok a készülékek, amelyek előbb vagy utóbb megjárják valamelyik szervizt ? — Komoly nemzeti vagyon: hozzávetőlegesen 50 milliárdnyi értékű készülék, berendezés, gép van forgalomban — mondja Szarka Sándor, a Gelka termelési főosztályvezetője. — 2,2 millió hagyományos, 66 ezer automata mosógép, egymilliónál több centrifuga, másfél millió porszívó, csaknem két és fél millió fekete-fehér televízió, 18 ezer színes készülék, 550 ezer magnó, 4,7 millió rádió, feleannyi hűtőgép és megszámlálhatatlan apró készülék karbantartása hárul a Gelkára, a szövetkezeti javítóhálózattal közösen. Hatalmas vagyon fenntartásáról kell tehát gondoskodnunk. És a készülékek száma állandóan gyarapszik. Megjegyzem még: 1968 óta változatlan árszinten dolgozunk. A panaszok okainak keresésében, meglehet, ez az első fogódzó. Czibor Endrével, a vállalat vevőszolgálati osztályának vezetőjével beszélgetek. — A garanciális javítók kötelezettségeit, a vásárlók jogait 1969-ben kormányrendelettel szabályozták. Mi történt a rendelet nyomán ? — 1969-ben S500 reklamáció érkezett hozzánk, tavaly mindössze 3300. Az arány ennél is kedvezőbb, hiszen 1969-ben 1,7 millió készüléket javítottunk, s tavaly már hatszázezerrel többet. Ezer javításra másfél reklamáció jut. Vannak típuspanaszok: rossz munkát végzett a szerelő, kifogásolható a magatartása, a szervizek túllépik a vállalási időt. Gyakoriak a jogok és kötelességek körüli viták is. — Például? — Előírás, hogy a szerviznek harminc napon túli javításkor cserekészüléket kell adnia a garanciális helyett. Sokszor igaza van az ügyfélnek, sokszor nincs. Ha történetesen a nem rendeltetésszerű használat okozta a hibát, nem vagyunk kötelesek cserekészüléket adni. — Hogyan alakult az elmúlt években a minőségi kifogások száma? — Hasonlítsuk a tavalyi adatokat megint az 1969. évihez. Akkor az összes reklamációk hatvai• százaléka — azaz több, mint ötezer — az elvégzett munka minőségét kifogásolta; az elmúlt évben a leveleknek csak egyharmada szólt erről. A megalakulás utáni első évben - 1961-ben — huszonkilencmillió forint volt a termelési érték, tavaly már csaknem háromnegyed milliárd forint. Még három év, és elérik a bűvös egymilliárdot. A kívülálló csak a dinamikus fejlődést látja, a tornyosuló bajokat kevésbé, vagy egyáltalán nem. így aztán — akárcsak a inás szolgáltatási ágban tevékenykedőket — a gelkásokat is kétféleképpen ítéli meg a közvélemény: mint a mindennapi bosszúságok orvoslóit, s mint a mindennapi bosszúságok okozóit. A Gelka statisztikusai szerint a reklamációk száma csökkent. Még gyorsabban apad a minőségi kifogások száma. Kezd jellemzővé válni az a fajta magatartás, ainit tán leginkább a vállalat híres „Secam" brigádja képvisel. Budapest belterületi kirendeltségének sztereo márkaszervizében dolgoznak, a József körúton. A brigád a Secam színes tévérendszer premierjén vette föl a nevét. Naponta kétszáz-kétszázötvenen keresik őket telefonon vagy személyesen. Igaz, hogy most csak rádiót, magnetofont és lemezjátszót javítanak — bár átvesznek egyéb háztartási gépet, televízió készüléket is —, de a név megmaradt, hiszen már rangot vívott ki magának. Műszerészei valamennyi elektroakusztikai cikkhez jól értenek. Nevüket adják a kijavított termékhez, személyes garanciaként. — Mielőtt felveszünk magunk közé valakit, hónapokig tart a kipróbálása. Meg akarjuk ismerni a szakmai tudását, a jellemét, politikai érettségét. Aki köztünk dolgozik, értenie kell a harmincas évek rádiójához éppúgy, mint a legújabb négysávos sztereo külföldi csodákhoz. A brigádvezető azt is elmondja, hogy az a gelkás, aki ad magára, gyakran megy el Székesfehérvárra szakmai továbbképzésre. Annyit tehát fogadjunk el, hogy rem a szakmai tudással van baj. Hát akkor mivel ? Órdögh Béla közgazdasági és tervosztályvezető : — Önerőből a vállalat nem képes a bővített újratermelésre. Kapunk tehát jelentős állami támogatást. 1974. január 1-től fogyasztási szolgáltató vállalattá léptünk elő. Ennek az a feltétele, hogy össztevékenységü'ik kétharmada fogyasztási szolgáltatás legyen, mégpedig többségében a lakosság részcrc. A Gclk ít érintő egyik kedvezménv, hogy nem fizetünk például nyereségadót. Ha mindent összeszámolunk is, dolgozóink csak egyharmadát hozzák annak a nyereségnek, amenynyit a készterméket előállító iparágak A diszpécserközpont A megjavított készülék ellenőrzé: Színes televízió szerviz 12