Budapest, 1977. (15. évfolyam)

10. szám október - Bertalan János: Dr. Bérli Béla: Százéves a Nyugati pályaudvar

(Müller Károly gyűjteményéből) eredetileg bérházak, majd 1896-ban a kettőben együtt megnyílt a Bristol szálló. 1926-ban, a két épületet ismét ketté osztva, a Petőfi térre néző épü­letben — az egykori Heinrich-ház­ban — a Carlton szállót nyitották meg. Következik a Régiposta utca sarkán a Görög-udvar, majd az egyik tornyát még mindig nélkülöző görög­keleti templom, azután a Görög-ud­var kisebbik része, a sarkon pedig a Koppi-ház. A mai Pesti Barnabás utca túlsó oldalán — a mai Március 15. té­ren levő római maradványok helyén — előbb a Pichler-ház látható, majd a piaristák tulajdonában levő négy ut­cára néző, több épületből álló hatal­mas tömb, amelybe csak a Pichler-ház ékelődött be. A piaristák épülettömb­jének déli homlokzata előtt van a Vá­rosház tér. A háttérben — balról jobbra ha­ladva —, az Új-Lipótvárosban akkor még a gőzmalmok kéményei füstölög­tek. Előttük, a hosszú, kisablakos épületrengetegből épp csak kilátszó emeletsorok a hírhedt Újépület egy­kori helyét (mai Szabadság tér és kör­nyéke) jelölik. Ennek a kockának a közepétől kissé jobbra az épülő Bazilika három Hild-féle tornya áll. A Hild-féle kupola már beomlott, az Ybl-féle építés pedig még meg sem kezdődött. Utána megint Isir.erős épület ötlik a szemünkbe: az egykori Fonciére Biztosító háza (Népköztársa­ság útja 2. sz.) emelkedik ki a kőren­getegből. Az Opera fedélszerkezetét is felfedezhetjük a képen. Még tovább jobbra a szerviták templomának már átépített tornyát látjuk (Martinelli tér). A harmadik rész bal szélén — némi illeszkedési hiba miatt — a Városház tér képe egy kissé eltorzult. De kérem az olvasót, higgye el nekem, hogy a tér Duna-parti sarkán a belvárosi plébánia neogótikus épülete állt, amelynek gyakran volt vendége pesti tartózkodásai idején Liszt Ferenc. A Belvárosi templomot — azt hiszem — vajmi könnyű felismerni, de a mö­götte kiemelkedő toronyról talán nem felesleges megemlíteni, hogy az a régi Városháza tűzvigyázó, körüljáró erkélyes tornya volt. Maga az épület körülbelül a mai ELTE Bölcsészet­tudományi Kar helyén terült el. Fen­tebb, a kocka bal szélén, a mai Fővá­rosi Tanács VB székházának kis tor­nya fedezhető fel, még messzebb a Terézvárosi plébániatemplom tornya. A mai Kossuth Lajos utca—Fel­szabadulás tér—Szabadsajtó út for­galmi tengelyét hiába keressük a régi fényképen. Egyszerűen azért, mert a Kossuth Lajos (azaz akkor még Hat­vani) utca sokkal szűkebb volt, foly­tatása pedig még a Kígyó, a Rózsa és a Sebestyén terek, meg a környező

Next

/
Oldalképek
Tartalom