Budapest, 1977. (15. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Radnai Lóránt: A háromszáz éves Krisztinaváros

'mm* A Krisztinavárosi templom es kornyéké a? 18fcű as években (Tahin Gyula reprodukciói) Dr. Radnai Lóránt A háromszáz éves Krisztinaváros ^ Krisztinavárosi templom és kornyéke ma Nyolcat harangoznak a Krisztinában, amikor nyárvégi estéken a környék idősebb lakói alkonyati sétájukra indulnak az egykori Horváth-kert gesztenyefái felé. Háromszáz éve még csöndes vidék volt ez, bár a Krisztina körút helyén vezetett a fontos Via Regia, a királyi útvonal és ide torkollott a Naphegy horhosában vezető dűlöút, a mai Mészáros utca is, amelyen a szekerek és hintók Győr felé indultak. Ma már csak a Győri út neve őrzi ennek az országútnak az emlékét. Ezt a fontos utat csak 1861-től szelte át mély árká val a Déli Vaspálya Társaság vasútvonala. A Naphegy lankáit szőlőskertek borították. Gazdáik a Várhegyen és a Tabanban laktak A szőlőtőkék 1850 koruli raji a Kriszttnavarosrol közül lassan eltünedeztek a korábban itt elterülő török temető turbános sírkövei, amelyek alatt török harcosok keletre tekintő testei nyugodtak. A Várhegy és a Naphegy között húzódó völgyben a Szem Pál patak, a későbbi Ördögárok vont kanyargós mesgyét. Amíg a Várhegy oldalán a középkori l.ogod község romjai hevertek, a Bugát utcában feltárt középkori templom maradvanyaival, addig a szemközti Naphegy oldalán egyre szaporodtak a borospincék, présházak és itt-ott megépült egy-egy lakóház is. A Szent Pál patak völgyének lapa Svára nem épülhettek házak, mert a Várhegy előtere, a Vérmezövei, s a későbbi Horváth-keritel együtt Budavar előterületéhez (esplanade-jához) tartozott, és annak rétjeit a mindenkori osztrák katonai parancsnokok (Pfeffershofen, Regal, Löffelholz é<> Duan) magukénak tekintették és használták. Erre az ure; területre azért volt szükség, hogy a mező vé-