Budapest, 1977. (15. évfolyam)
1. szám január - Prof. Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje? 2.
A régi pesti Városhála lett. Kölbernél vásárolt Mama, és mi is ott vettük a krumpliczukrot, medveczukrot, Studentenfuttert. Utódja Takács lett, a Fekete Elefánthoz czímezte boltját, ez ki is volt festve a bolt elején. Híres bolt volt még az utczában Mercse János Pandlkramers boltja. Gombért, czérnáért, szalagért stb. sokat küldött oda Mama. Ez a bolt Wagner1 0 házában volt, a Dreher késesével együtt. (Wagner építész fia építette Gül Baba sírja fölött azt a várszerű épületet.) A Wagner-ház nagy udvarral bírt, a Morlin, Weszely fiúkkal való háborús játékaink közben ide, a kapu alá és az udvarba is behatoltunk. Itt volt özvegy Borovszkyné boltja is. Kis, egynyílású bolt, ahol papírneműt, főleg szép, festett, gratuláló levélpapírt, festeni való katonákat, színházi figurákat s ólomkatonákat vettünk, ha volt egynéhány krajczárunk. A kirakatban egynéhány szobor és híresebb festmény kis photographiái voltak. Mama illetlennek tartotta azokat, de mi meg-megnéztük, sandaszemmel. Az ólomkatonáknak főleg az 1866-os poroszosztrák háború után és az alatt is nagy divatja volt. Nekünk is volt vagy 100 darab, noha nekünk csak egy tízes hetipénz járta. (Papírpénz volt a tízes az 1866-os háború alatt és után is egy darabig.) Szép ólomkatonák voltak még a Sebestyén utczában," a Kattausch kis esztergályos boltjában, ahol a csigákat is, meg a pinszkákat is vettük. A csigát ismerik a mai gyerekek is, de a pinszkát nem. Ez így nézett ki: egy henger, a két végén csúcsba esztergálva. Ha az ember az egyik csúcsra ütött a bottal, messzire ugrott. Az ugratásban való művészet és a pinszka irányítása egy czélpont felé volt a játék veleje. Ugrás közben ütni is lehetett a pinszkát, mint a labdát; aki messzibbre ütötte, az nyert. Az udvarban, Morlinéknál játszottuk ezt a jó gyerekjátékot. A Hatvani utczában volt Morlinék háza. Kétemeletes, három-három ablak a frontra. Hosszú, kolbász-szerű telek, két udvarral. A Morlin-házban, ahol két emeleten, két udvarban lehetett szaladgálni, játszottunk legtöbbet. Ott volt a Váczi Lövészegylet mintájára lövészegyletünk székhelye is. Bolz-cal1 2 lövöldöztünk, azaz a bolz-ot fújtuk ki telitüdővel egy pipaszár-szerű csőből a czéltáblára. A Morlin-házzal szemben volt a Nemzeti Casino 13 úgy, mint most. Emellett, egy kétemeletes házban lakott a Szendeffy család, akiknél Papa és Mama megismerkedett; de akkor Szendeffyék még a Szűcs Lajosék házában laktak. Híres bolt volt a Morlinházban a Dávis és Kurz-féle papírkereskedés. A legszebb a városban. A legszebb festék, czirkalom14 , legszebb festeni való figurák és a legnagyobb választék ott volt. Egyidőben lázasan festettünk úgy figurákat, mint tájképeket, színházi kulisszákat, háttereket stb. gyerekszínházunk számára, melyben azután, ha elkészültünk a dekoratiókkal és figurákkal, el is játszottuk a darabokat, főleg olyanokat, amelyeket a Nemzetiben láttunk is. Operákat is adtunk elő, pl. Ernanit, Don Carlost, Varázsfuvolát. Én egy fésűn a zenekar voltam, Jancsi mint jó énekes, énekelte a textust. Egy-egy előadás előkészülete hetekig tartott. A cselédek voltak a közönség. Kedves játékok voltak ezek. * De térjünk vissza az utczára. A Francziskánus térenu a királyi Curia 11' emeletes empire épületesaz Emich-ház és nyomda barokk épülete állottak, ott, ahol most a Kovács-féle üzlet s azon soron levő házak vannak. A templom melletti rendház egyszerű házacska volt. Az Egyetemi Könyvtár még nem állott. A Kígyó tér a mainak helyén volt, de kicsiny kiterjedésű, alig volt 100 négyszögöl. A Hatvani utczára nézett ferdén a Kígyó patika17 egyemeletes sarokháza, jobbra tőle a szűk Kígyó utcza, balra a még szűkebb Sebestyén utcza. A Kígyó patika Kiss Károlyé volt. Ez volt a mi patikánk. Ha odamentünk orvosságért, mindig kaptunk aranyos skatulyát, égetett czukrot, vagy amit legjobban szerettünk, eíbisch tésztát1 8 (pate grimauve-nak nevezi Gerbeaud). A Kígyó patika helyén áll most Pázmán Péter szobra. A Kígyó tér jobb sorát alkotta a híres-nevezetes Párisi ház, vagy Párisi udvar, Pariserhof. Helyén épült a Belvárosi Takarék palotája. Ennek az átjárója éppen úgy fekszik, mint a Párisi udvar volt, könyökösen. Ez a ház az Uri utczára19 kétemeletes volt, a Kígyó térre félemeletes. Bejárói az átjárónak márvány oszloposak. Stylusos épület volt. Az átjáróban 30—40 kisebb bolt, a félemeleten a műhelyek. Csupa czipészbolt. Más nem is volt. Soha ilyet nem láttam. Férfi suszter, női czipész mind egyrakáson. A bagária bőrszag volt itt az uralkodó. A kis vitrinekben szép magyar csizmák, apró női ebelastin,2 0 selyem, bőr, lakk topánkák. Csak a bejárónál levő s az utczára nyíló bolt nem volt czipészé, ez híres üveges és képkeretes bolt volt. Az Uri utcza sarok volt a Kunz-féle fehérnemű- és vászonkereskedés a Szép Juhásznéhoz. A Szép Juhászné czégtáblát állítólag az öreg Barabás-1 festette. A Párisi házzal szemben volt a soká híres Janka sütödéje, hol finom süteményt, főleg írós tésztát lehetett kapni. Tele is volt a boltja mindig. A szűk Kígyó utczából jutottunk a Városház térre2 2 . Itt állott a Városháza2 3 tornyos épülete, balkéz felől. A toronyban a tűzre ügyelő őr. Az épület pinczéje rendőri fogda. * A Városház téren festői piacz volt. Ez a legelőkelőbb piacz. Ide ment a szakácsné naponta vásárolni. Legjobban emlékezem a váczi czipókat s a soroksári kenyeret áruló kofákra. Alacsony schamedlin ültek, nyáron napernyő alatt; a deszkákra rakva, a földön voltak a pompás kenyerek. A váczi czipó magasra felfújt, oldalt megrepedt héjú, foszlós, fehér kenyér, amelynek készítéséhez állítólag timsót, vagy kékkövet is használtak. A frissből holtra ehette magát az ember. Volt kisebb czipó és nagy is. Adták felszeletelve is. A soroksári az rozskenyér volt, kissé • Pandlkramer bolt: szatócsüzlet. 10 Wagner János (1813—1904) építőmester, a Trefort kert megtervezőjének háza a jelenlegi Múzeum körút 9. alatt állt. ll Sebestyén utca: az Erzsébet-híd építésével kapcsolatos területrendezés során, a Duna utca környékén megszűnt utca. 12 Bolz: csapszeg alakú játék-lövedék. 13 A Nemzeti Casino 1859-ben az Ybl Miklós tervei alapján épült, ún. Cziráky-palotába költözött, a Hatvani (Kossuth Lajos) utca 5. alá. Itt áll most a Hungarotex irodaháza. 14 Czirkalom: körző 15 Francziskánus tér, vagyis Ferenciek tere; a mai Károlyi Mihály utcának a Felszabadulás tértől a Reáltanoda utcáig terjedő szakasza volt. A Curia, vagyis a Legfelsőbb Bíróság épülete régen a Curia utca 2. alatti bérház helyén állt. 1897-ben lebontották. 17 Kígyó patika: 1784-ben alapított régi gyógyszertár, mely később. 1899-ben költözött mai helyére, a Kossuth Lajos u. 2. alá. 18 Eibisch tészta: a halvány rózsaszín virágú, 1 m-nél is magasabbra növő fehér mályva, vagy orvosi ziliz gyökerének kivonatával készült tészta. 19 Úri utca: később Koronaherczeg, ma Petőfi Sándor utca. 20 Ebelastin: könnyű, de erős gyapjúszövetből készült, főleg magas szárú cipőfelső része. 21 Barabás Miklós (1810—1898) a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere. 2s Városház tér: kb. a mai Március 15. tér területének régi elnevezése. 23 A Városháza (helyesebben pesti Városháza) a Belvárosi Plébániatemplom mögött állt. Az Erzsébet-híd 1897-ben megkezdett építésekor bontották le. 37
