Budapest, 1977. (15. évfolyam)

1. szám január - Prof. Bókay Árpád: Milyen volt az 1860-as évek Pestje? 2.

A Gizella (ma Vörösmarty) tér barna bélű s kívül fényes, sötét gesztenyebarna. Tojással kenegették, hogy fényes legyen. Ez is pom­pás volt. Soroksár gazdagsága ettől a kenyértől van. Ott minden gazda a dunai vízimalmokban a saját rozsát megőröltette, s kenyérré sütve behozta a hetivásárra, Pestre. Kedden és pénteken volta heti­vásár. A másik hetipiacz a Szén téren (Deák tér) volt. A Városház téren, a házakban csupa vasárus volt: Schopper, Barhó, Unger, Rupp. A Városháza és a Piaristák között egy szélesebb helye volt a térnek, mely a Zöld udvar nevű, régi, kétudvaros ház által volt határolva. A Zöld udvar (miért volt zöld, nem tudom, mondják, hogy a kapuja volt valaha zöld) tele volt a kofák kosaraival, sátraival, czókmókjával. A pinczék kofaraktárak. A Zöld udvaron átmenve, a másik oldalon volt a Kéményseprő utcza, mely ki­vezetett a Dunára, s melyből balfelé a Rózsa térre-4 lehetett menni. A Rózsa térre nézett a Városháza hátulsó frontja is. A Rózsa tér is piacz volt; itt volt a híres Török Császár Kávéház2 5 . A firmája egy fehér lovon vágtató szultán. Megbámultuk mindig a ne­künk imponáló, életnagyságú lovasképet. Ugyanitt volt a híres Neimon Pandlkramer bolt is a Zöld Vadászhoz. Kötött árukat Mama mindig itt vett. A Rózsa térbe nyílott be a tulajdonképpen folyta­tását képező Sebestyén tér.-'1 ' Itt volt a híres Csiga korcsma, a kis Lakatos utcza sarkán. Vörösmarty és más írók itt búsultak, jó csömöri és kőbányai bo­rok mellett. Ugyanitt volt a Két Huszár Kávéház is, a jogászifjúság gyülekező helye, ahová medicus ko­romban én is elvetődtem egy-kétszer. Füstös, egy­szerű hely volt, nagy firmatáblával, két kivont kar­dos, támadó huszárral. De nekünk a legfontosabb bolt volt itt a Kehrer-féle híres, elegáns czukrászda, mely vetekedett Kuglerrel.-7 Itt volt a legjobb krém­wandli2 8 , nagy .gömbölyű, sárga krémmel töltött, kívül kávés kéreggel bevont, csodajó sütemény. 4 krajczár volt az ára, s Mama ha a városban volt délelőtt, mindig hozott haza. ő is nagyon szerette. A Sebestyén térről a Kígyó térre a kis Sebestyén utcza vezetett. A Sebestyén utcza és Kígyó utcza között egy átjáróház volt, ebben a híres Scholtz­féle sörház. Itt lehetett a legjobb sört kapni. Terí­tetlen, X-lábú asztalok, padok, még a kapualjban is. Piszkos volt itt minden, azért csak úgy hívták, hogy a „Piszkos Jánoshoz". * Tehát a körséta után ismét a Kígyó téren va­gyunk, hogy az Uri utczán folytassuk sétánkat. Elő­kelő utcza, de nem annyira, mint a Váczi utcza. Egy nagy ház is van benne, a Trattner-Károlyi-ház-"', mely kétudvarú ház ma is áll, és melyen át a Gráná­tos utczába: l °, a Megyeházhoz3 1 volt az átjáró. Ebben a házban volt egy ideig — 1833—186S között — az I. emeleten az Akadémia helyisége is. A postaépület még nem állott. A Posta a Hatvani utczai Grassal­kovics palota egyemeletes, pompás, barokk házá­ban volt, melynek remek karyatidjait a helyére épült Standard Biztosító kapujában használták fel. Ma is láthatók. A kőerkély és kapuzat a lebontáskor eltűnt. A mai Bécsi utcza nem létezett. A Servita téri szo­bor mai helyén volt már akkor is, de a templomot akkor még nem restaurálták, s a rendház egyemele­tes volt. Udvarában a serviták jó budai borukat mérték. János kocsis alighanem itt rúgott be hébe­korba. A Bécsi utcza és az azt alkotó mai nagy palo­ták helyén állott a híres Fehér Hajó Szálló3 2 , két vagy három nagy udvarával. Átjáró volt a mai Deák Ferencz, akkor Nagyhíd utczára. A Fehér Hajó Szálló volt a Balkán, Szerbia, Románia szálióhelye. Egy kis keletet lehetett itt látni. Fezes, turbános törökök, barna abaposztós, lógó ülepű szerbek lép­ten-nyomon. A kapu aljában alvét:l: i áruló szerb czukrász, az udvarban ekhós kocsik, urasági kocsik és a Biasini omnibus34 , mely Oebreczent, Nagyvára­dot, Kolozsvárt s egész Erdélyt kötötte össze Pest­tel. Tauffer még ezzel az alkalmatossággal jött fel Kolozsvárról a pesti egyetemre. Minden nap jött egy Biasini,s minden nap indult vissza. A Fehér Hajó ' Rózsa tér: a mai Duna utca nagy részének a neve volt. 1898-ban, az Erzsébet-hld pesti hídfőjének kialakításakor a teret meg­szüntették. 2S Török Császár Kávéház: Pest egyik legrégibb kávéháza, a régi pásti Városháza mögött. A fővárosi tisztviselők és törvényható­sági bizottsági tagok kedvelt helye volt. -"Sebestyén tér: a Belváros szabályozásáig a jelenlegi Váci utca 38. alatti ház telkének megfelelő helyen volt. Itt próbálták ki 1870-ben Pesten először az aszfaltozást. « Kui'er Henrik (1830—190-4) cukrászüzlete, a Gerbeaud, il­letve a Vörösmarty cukrászda elődje, a mai Vörösmarty tér 7—9. alatt. 2" Krémwandli: vagyis krémgolyó. A „wandli" elnevezés a bi­liárd-játékból származik. 29 Trattner—Károlyi-ház: a ma is változatlanul álló, a Petőfi Sándor utca 3. alatti átjáróház, melyet 1832-ben Hild József épí­tett Károlyi István nyomdász számára. 30 Gránátos utca: ma Városház utca. 31 Megyeház: a Pest Megyei Tanács ma is álló épülete, a Város­ház u. /. alatt. 32 Fehér Hajó Szálló: a Deák Ferenc utca és Kristóf tér közötti területen állt 1874-ig, 33 Alvé: mézből, lisztből és dióból készült, török eredetű ke­leti édesség. 34 Riasini omnibus: Biasini Kajetán gyorskocsi vállalkozó társas­kocsijai, melyek éjjel-nappal jártak, váltott lovakkal. 4 nap alatt tették meg az utat Pestről Erdélybe. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom