Budapest, 1977. (15. évfolyam)

8. szám augusztus - Árokszállási Éva: Ad, vesz, cserél

A Kossuth Lajos utcai műtárgyboltban Műtárgybolt a Szent István körúton Hazánk egyik legrégibb „vállalatát" Mária Terfzia hivta életre kétszáznégy esztendővel ezelőtt. A királynő latin nyelvű levélben rendelte el az első magyar állami zálogház létrehozását: ,,A zálogház régi keletű intézményét pedig azért, hogy a kölcsönügyleteknél a törvényes kamat hat százalék legyen, fel akarjuk állítani a többi örökös tartományaink példájára, abból a célból, hogy az uzsoraügyletek alkalmát megszüntessük. Kegyelmesen elrendeljük tehát, hogy ezen üdvös ellenszert a magyar királyság területén is bevezessék. Pozsony városában zálogházat állítunk fel: ennek pénzügyi segélyt nyújtunk rövid időre, az intézmény természete szerint kincstári segítséggel, úgy, hogy a pénz a zálogból visszatérülve biztonsággal el ne veszszen." Az 1773. augusztus 23-án alapítón zálogház 1787-ben került át Budára, onnan az 1800-as évek elején pedig Pestre. Jelenlegi otthonába, a Kinizsi utcába 1903-ban költözött, de ekkor már számos fióküzlettel működött. A zálogházak eredeti feladata az volt, hogy megmentsék az uzsorásoktól a bajba jutottakat. A másodlagos szerep a zálogházak mellett működő úgynevezett Árverési Csarnokokra hárult: ezek kiállításon mutatták be a hazai ipar termékeit és lehetőséget adtak a korabeli művészeknek alkotásaik értékesítésére is. A zálogházak forgalma a háborút követő években, az infláció miatt elenyésző volt, de az új forint és az új kölcsönrendszer bevezetésével ismét fellendült az üzlet. Az intézmény életében az 1948-as év is jelentős állomás volt, amikor is tevékenysége új profillal bővült: ekkor kezdték meg az ingóságok bizományi értékesítését. Néhány év alatt ez az üzletág annyira fejlődött, hogy az 50-es évek elején a cég az Állami Zálogház Bizományi Áruház Vállalat nevet vette fel. Igaz, ez idő tájt dúltak a leghevesebb viták a zálogházak létjogosultságáról. Több zálogházat be is zártak, mondván, hogy az új társadalmi rendben senki sem szorul rá, hogy ingóságait elzálogosítsa. Bármilyen furcsa is, ez a vita csak néhány esztendeje dőlt el végérvényesen, amikor a Belkereskedelmi Minisztérium alapos vizsgálat után megállapította: a zálogtevékenységre napjainkban is szükség van, és még hosszú ideig szükség lesz. Az igényeket a meglevő üzletek képesek kielégíteni. Vajon mivel magyarázható, hogy napjainkban is szükség van zálogtevékenységre, sőt, mi tagadás, népszerű ez a szolgáltatás, holott az OTP személyi kölcsönnel és áruhitellel segíti a megszorulókat? A kérdesre König István, a Bizományi Áruház Vállalat kereskedelmi igazgatója válaszol: Veszik és adják a használt ruhát a Gólya áruházban