Budapest, 1977. (15. évfolyam)

7. szám július - Barkoczi Péter: Még egy séta a Rákóczi úton

Stukkódíszítés a 63. sz. ház bejáratában adó vállalatától. Akkor a Ferenciek templomával szemben levő egyemeletes házban működött, majd 1897-ben költözött át a Hausmann Sándor tervezte jelenlegi irodaházba. Ehhez az épülethez csatlakoznak az Osvát utcai nyomdák. Számos újság szerkesztősége lelt itt otthonra, a többi között a Budapesti Közlöny is, a híres vadász és író, Bársony István szerkesztésében. A Tanácsköztársaság bukása után barna csomagolópapíron jelent meg, román cenzúrával; ez volt akkor az egyetlen napilap. Ugyancsak ebben az épületben szerkesztették az 1902-ben Tisza István alapította Az Újság című lapot, mely a ker háború között liberális irányzatú lett. Kezdő íróként Móricz Zsigmond mint ..Nagyapó" dolgozott a gyermekrovatnál, vasárnaponként pedig Bródy Sándor írta a „Pesti Kis Tükröt". Mikor a belügyminiszteri tárcáról lemondott Beniczky Ödön a lapban Horthyt mint a Somogyi — Bacsó gyilkosság felbujtóját leleplezte, Beniczkyt letartóztatták, a lapot pedig betiltották. Később „Űjság" címen jelent meg (de már az Aradi utcai szerkesztőségben). Részben ugyanitt volt az 1910-ben megindult délutáni lapnak, Az Est-nek a szerkesztősége. Kiadója és tulajdonosa, Miklós Andor nemcsak az Athenaeumot, hanem körben az egész háztömböt — a New-York palotát is — megvette. Azután Az Est-bői Pest lett, s a nagy vagyon is széthullott. Az Otthon áruház melletti téren Rákóczi út 52. A neves sebészprofesszor, Dollinger Gyula részére épült 1889-ben. A háromemeletes házat Kauser Gyula tervezte. A felső két emeletet 1958-ban építették rá. Rákóczi út 50. Sarokház a Lenin körúton. A Pesti Hazai Takarékpénztárnak tervezte Cziegler Győző egyetemi tanár, 1891-ben. Sarokkupoláján akkor még állt az öt méter magas Merkur szobor. A jelenleg itt működő élelmiszer áruházat — mely a megnyitáskor még éjjel is nyitvatartott eredetileg Rákos Pál tervezte. Az emeleten a népszerű Santelli vívóterem működött, ahol Petschauer Attila és sok más vívóbajnokunk asszózott. * Harmadik sétánk is végetért, bejártuk az egész Rákóczi (Kerepesi) utat, melyről Balla Vilmos 1890-ben így írt: „A külső Kerepesi út az utcatáblák szerint a Központi pályaudvarnál, tényleg azonban a Kisrókusnál kezdődik." Bródy Sándor a Rákóczi úton „patriarchális földszintes csárda mellett pálinkákból épített paloták"-at lát. Én inkább Vas Isttónnal mondom: „ízlés nélküli szürke, cikornyás épületek, / Ez honom, otthonos én már csak köztük lehetek." Barkoczi Péter Stukkódísz-részlet a 63. sz. házból A 80. sz. ház függőfolyosója