Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: Az Alkotás utca

pedagógiai Nevelő Intézetnek nevezte el, majd egy tanítóképző tanfolyamot szervezett mellé, Ez volt az elődje az 1924-ben alapított Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolának. A főiskola és a nevelőintézet épületei az 1945-ös ostrom alatt súlyos károkat szenvedtek, ezért mindkét intézményt a Bethlen térre helyezték át. Az 53. számú házat később renoválták, ez ma a Bolyai János Ipari Szakmunkásképző Intézet otthona. Egy felsőoktatási intézmény azonban napjainkban is működik az Alkotás utcában: a Testnevelési Főiskola. Alapítására aránylag későn, 1925-ben került sor. Az Alkotás utca 44. sz. alatt, a Vöröskereszt Kórház déli épületeit kapta meg, azokat, amelyeket az első világháború befejezése után egyetemi célokra vettek igénybe. A felszabadulás után először diákotthonnal, 1967-ben pedig korszerű fedett uszodával és tornacsarnokkal bővítették ki. Az oktatás nappali és levelező tagozaton folyik, 4, illetve 5 éves tanulmányi idővel. A hallgatók száma a nappali tagozaton 200, a levelezőn 300 körül van. A képzés magas szakmai színvonalának elismeréseképp nyerte el a főiskola a Pierre de Coubertin által alapított olimpiai kupát. 1969 «óta tudományos kutatóintézetet is csatoltak hozzá. Bárczy István építési akciója során (erről bővebben a „Budapest" 1976. évi 3. száma számolt be), 1911-ben a Márvány utcában is létesült egy iskola. A felszabadítás óta kétszer bővítették ki. A második, 50 millióba kerülő teljes átépítés, melyet Péter András építész vezetésével a BUVÁTI közössége tervezett, 1973-ban fejeződött be. 16 új tanterem, tornaterem, több szertár, műhelycsarnok, KISZ otthon stb. készült ekkor. Eredetilegazépületnem érintkezett az Alkotás utcával, de a hozzáépítés és az utca kiszélesítése folytán leghosszabb frontja ma ide nyílik. Buda legnagyobb középiskolai ,,kombinát"-ja lett ez az iskola: kb. 200 pedagógus 1800 fiatalt és 1200 felnőttet oktat falai közt. Itt működik a hajdani felsőkereskedelmi iskola utóda: a Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola, három (külkereskedelmi ügyviteli — számviteli — államigazgatási) tagozattal, a dolgozók esti közgazdasági szakközépiskolája, a Táncsics Mihály gimnázium, angol, német, orosz és biológia tagozattal, valamint — átmenetileg — egy gyors- és gépíró iskola. Kórházak Nem sokkal a kiegyezés után, 1872-ben készült el a közös hadsereg 17. számú helyőrségi kórháza, az Alkotás utca 25. szám alatt. Bonyolult alaprajzú, fedett folyosókkal összekötött, hat épületből állt, 78 kórtermében 518 ággyal. Orvosi szolgálatát a 17. számú egészségügyi csapat látta el. Telkének Királyhágó utcai részén 1940-ben modern tiszti kórházat emeltek. A helyőrségi kórház 1945-ben annyira megsérült, hogy nem volt érdemes helyreállítani. Épületeit lebontották, helyükre tiszti lakótelep került. A volt tiszti kórház azonban 1. számú Honvéd Kórház néven ma is működik. A 48. számú nagyterjedelmű telken 1893. január 29-én egy másik egészségügyi intézmény nyitott kaput: a Magyar Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórháza. Hauszmann Alajos tervei alapján, pavilonrendszerben épült. Az egylet elsősorban arra törekedett, hogy háború idejére elegendő ápolónőt képezzen ki. A kórház érdekessége, hogy — egyesetleges háború sebesültjeire számítva — a pillanatnyi szükségletnél jóval nagyobbra méretezték. 600 betegágyából a nyitás idején csak 120 fogadott beteget. 1925-ben az északi rész épületeit — mint már írtuk — a Testnevelési Főiskola kapta meg; a megmaradó részt a Posta Betegségbiztosító Intézete vette át üzemeltetésre, 1952-ben pedig az Országos Testnevési és Sportegészségügyi Intézet. Ma röviden Sportkórháznak nevezik. A fekvőbetegek ellátása mellett ez az intézet irányítja az ország sportorvosi hálózatát,sportorvosokat képez, sportegészségüggyel kapcsolatos kutató munkát folytat és rendszeresen végzi a sportolók egészségügyi vizsgálatait. A Magyar Optikai Művek 1884-ben, Eötvös Loránd ajánlatára, Baross Gábor közmunka-és közlekedésügyi államtitkár Süss Nándort (1848—1921), a kolozsvári egyetem mechanikusát egy mechanikai tanműhely felállításával bízta meg és részére államsegélyt biztosított. A Mozsár utcában megnyílt műhely 1891-ben az Alkotás utca 9. szám alá költözött. Az új közúti felüljáró Felvételre négy középiskolai osztály elvégzése után lehetett jelentkezni, a képzési idő négy év volt, az oktatás díjmentes. A növendékek száma a kezdeti 13-ról később 50-re nőtt. Naponta hét és fél órát dolgoztak, kettőn elméletet tanultak: matematikát, fizikát, kémiát és ábrázoló geometriát. Minden év végén önállóan készítettek el egy műszert, s az elméletből miniszteri biztosok előtt vizsgáztak. A négy év alatt a tanulóknak sikerült elsajátítaniok a precíziós műszerek, fizikai taneszközök és a különféle mérőműszerek gyár-Teles Ede Szt. Flórián szobra a 41. sz. házon A Testnevelési Főiskola