Budapest, 1977. (15. évfolyam)

5. szám május - Vértesy Miklós: Az Alkotás utca

hegyvidék és Kelenföld benépe­sedése után megnőtt a forgalma. Sokáig még a tömegközlekedési járműveket is nélkülöznie kel­lett. Jóllehet a főváros tanácsa 1915-ben megadta a Budapesti Központi Vaspálya Társaságnak a Villányi út—Alkotás utcai vil­lamosra a területhasználati en­gedélyt, sőt orosz hadifoglyok­kal a pálya készítését is elkezd­ték, a munkálatok a háborús vi­szonyok miatt a kezdet kezdetén abbamaradtak. Csak 1928-ban fogtak újból hozzá a 3,5 km hosz­szú vonal megépítéséhez. A for­galom két évvel később megin­dult rajta. Régi temetők A Déli pályaudvar helyén egy­kor török temető terült el, Buda visszavétele után pedig a katonai évi május 21-én a Budavár be­vételénél elesett honvédek po­rai. Áldás emlékükre." Az első világháború után a te­metőt nagyon elhanyagolták. 1930 elején még 169 sírt lehetett pontosan azonosítani. Ekkor az itt nyugvók maradványait ki­ásták, a temetőt parkosították. Később a terület egy részét sportpálya céljára a Testnevelési Főiskola kapta meg. Az Alkotás és a Csörsz utca közt 1885-ben nyílt meg a Né­metvölgyi temető. Egy külön sírkertben itt kapott helyet több, a Tabáni temetőből át­hozott csontmaradvány, köztük a negyvenkilences honvédeké is. Ámbár 1894 óta a Farkasréti temető a budaiak fő nyugvóhe­lye, 1912-ig rendszeresen temet­tek a Németvölgyi temetőbe is. Sőt az 1944—45-ös ostrom alatti A pályaudvar jövője évtizede­ken át vita tárgya lett, vele kap­csolatban a legkülönfélébb ter­vek merültek fel. A harmincas évek elején 14 budai egyesület fogott össze a teljes kitelepítés érdekében. 1936-ban több új­ság hírül adta, hogy a következő esztendőben erre sor kerül; va­lójában még arról sem döntöt­tek, hogy az új állomást hol he­lyezzék el, a Fehérvári úton-e vagy a Lenke téren. így még a tervezés sem kezdődhetett el. A felszabadulás után az a szem­lélet győzött, hogy az utasok kényelme érdekében a végállo­mások maradianak a központ­ban. A légszennyeződés a diesele­sítés fokozatos megvalósításával erősen lecsökkent, és még tovább fog csökkenni, ha mindenütt bevezetik a villamos vontatást. A Déli pályaudvart többször A Déli pályaudvarért 1945. február 5—8-án vívott harcban esett át a tűzkeresztségen a Bu­dai Önkéntes Ezred, melynek katonái a szovjet hadsereg ol­dalán vettek részt hazánk fel­szabadításában. Emléküket az új épület egyik falán emléktábla őrzi. Iskolák A múlt század hetvenes évei­ben készült statisztika az akko­ri Magyarországon 200 000 szel­lemileg visszamaradottat tartott számon. Nevelésükkel sokáig senki sem törődött. Csak 1875-ben alapított számukra egy kis magánintézetet Rákospalotán Frimm Jakab. Intézetét 1880-ban megnagyobbítva, a Déli pálya­udvarral szemben, az Alkotás utcába helyezte át. Ezekben az parancsnokság foglalta le ugyan­csak temető céljára, és akadá­lyozta így a város fejlődését, ter­jeszkedését. A budai tanács szá­mos beadványban panaszolta ezt, a Helytartótanács azonban csak 1797-ben rendelte el a ka­tonai temető megszüntetését. A katonatemető kitelepítésé­vel majdnem egyidőben nyitot­ták meg az utca másik végén, a mai Hegyalja út, Avar, Csörsz és Alkotás utca által határolt négy­szögben a Tabáni temetőt. 1796-tól 1885-ig használták. Benne he­lyezték „örök nyugalomra" töb­bek közt Virág Benedeket, Ver­seghy Ferencet, Döbrentei Gá­bort, Lenhossék Mihály orvos­professzort és 363 Buda ostro­mánál meghalt honvédot. Utób­biak sírja fölé 1877-ben a budai honvéd egylet szép emlékkövet állított fel a következő felírás­sal: „Itt nyugszanak az 1849-ik és utáni kényszerhelyzetben sok új sírt ástak meg benne. Ma park és a MOM sporttelepe foglalja el a helyét, a terület múltjára csak a honvédek emlékét őrző, ide áthelyezett és 1964-ben meg­újított obeliszk emlékeztet. A Déli pályaudvar Az utca legjelentősebb léte­sítménye a Déli pályaudvar. 1857-ben kezdtek építeni egy facsarnokot, négy sínpárral. Áz első vonat Nagykanizsa felé 1861. március 20-án indult innen. A környékbeliek eleinte na­gyon örültek a fejlődést előmoz­dító vasútnak, később annál töb­bet szidták. Jogosan. A vontató és tolató mozdonyok füstje ál­landóan rontotta a levegőt, néha szinte elsötétítette az eget, a nagy területet lefoglaló pálya­udvar pedig kettészelte a nö­vekvő Budát. átépítették. 1962-ben lett kész a Kővári György építész által tervezett szép, modern vonaiú jegyváltócsarnok. A többi rész korszerűsítése a környék ren­dezésével és a keiet—nyugati metrószakasz építésével egy­időben folyt, illetve még most is folyik. A forgalmat közvetlenül szolgáló helyiségeket már 1972 végén átadták rendeltetésük­nek, de a MÁV számítóközpont­ját és egyéb hivatalait befogadó hosszú épületrészen még e so­rok írásának idején is dolgoznak. Itt nyitották meg 1976 végén az Észak-budai Munkás ÁFÉSZ élelmiszert és iparcikkeket áru­sító tágas ABC áruházát. A munkák befejezése után 12 sínpár várja azokat az utasokat, akik Pécs, Nagykanizsa, Szombat­hely, Gyékényes és a Dunántúl többi városa felé innen indulnak el, illetve ide érkeznek. esztendőkben 25 bennlakásos növendékkel foglalkozott: igye­kezett őket az elemi ismeretek­re és valamilyen munkára (ker­tészkedés, selyemhernyóte­nyésztés, kefekötés stb.) meg­tanítani. A nevelőotthont a nö­vendékekért fizetett ellátási díj­ból tartotta fenn. Állami, fő­városi segélyt csak keveset ka­pott; a segélyek ellenértékeként néhány szegénysorsú gyenge­elméjűt ingyen nevelt. 1888-ban Trefort Ágost val­lás- és közoktatási miniszter 32 év alatt törlesztendő kölcsönt eszközölt ki Frimm számára, aki ebből az összegből az Alkotás utca 53. szám alatt egy ma is meg­levő házat építtetett. Ebben már 120 növendéket tudott el­helyezni. Frimm intézetét 1896-ban át­vette az állam, később kibőví­tette és Budapesti Állami Gyógy-A Táncsics Mihály gimnázium 17 Siklós Péter felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom