Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - Tamás Ervin: Baja

A Bácska áruház Az Eötvös utca 1. sz. ház bejárata és elmegy, hiszen másutt nyugodtabb körülmények között többet kereshet. Szép szavakkal már nem lehet munkást kapni. . . A tanácselnök Baja járási jogú város, szerepkörét tekintve — csaknem negyvenezer lakosával — részleges felsőfokú központ. A tanács a hajdani Grassalkovich-palotában székel. Az épületet 1760-ban emelte Grassalkovich Antal. A Béke tér kialakítása is az ö nevéhez fűződik. Eredetileg a palota inkább egy barokk hangulatú alföldi kastélyhoz hasonlított; mai formáját az 1896-98-as átépítés során kapta. Francia tetős, utánzatában kissé Versaillesra emlékeztető neoreneszánsz épület tekint a Sugovica partja felé, első emeleti erkélyét atlaszok tartják. A lépcsőföljáró fordulójában színes üvegberakásos ablakon a város címere, Ádámmal és Évával a paradicsomi fa alatt. Baja megőrizte címerében az emberpár alakját: aranysárga mezőben, gyümölcsöt termő fa alatt férfi és nő áll, a kék mezők a Duna és holtágai gazdagságára utalnak, a kifelé haladó piros oválisok a városi rang elnyerését követő fejlődést szimbolizálják. A városról, földrajzi nyelven szólva: Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, a Ouna alsó szakasza mentén, a Kamarás-Duna bal partján. Fekvése sík, kelet felé alig észrevehetően emelkedik. Éghajlata szerencsés: nyara forró, a téli napok mérsékelten hidegek. A napsütéses órák száma évente körülbelül 2100. Az uralkodó szélirány többnyire északnyugati, az évi csapadékmennyiség 606 mm. A város talaja lösz és homok. Dr. Kincses Ferenc tanácselnök mondja: — Erdei Ferenc ezt a tájat 1937-ben a „legifjabb tájnak" nevezte. Azóta 8 persze nagykorúvá váltunk, de annyiban ma is igaz a megállapítás, hogy a hasonló szerepkörű városok között, a mutatókat tekintve, utolsók vagyunk. Ezelőtt hét esztendővel még azt írták rólunk, hogy mi vagyunk az egyetlen magyar város, ahol még mindig nincs sem csatornahálózat, sem vízvezeték. Vajon tudja-e, hogy mikor vetették föl a vízvezeték építésének égető sürgősségét Baján? 1909-ben! És végre idén — az év végére — minden utcába eljut a vezetékes ivóvíz. Csaknem hetven esztendő kellett hozzá... És a lakosság összefogása, a vízműtársulás! — Volt olyan ötéves tervidőszak, amikor Bajának mindössze 35 állami lakás jutott. É.S volt olyan tíz esztendő, ami alatt a városban egyetlen új lakás sem épült. Be lehet egyáltalán hozni a lemaradást? — kérdem. — Biztosan hallotta már az itteniek varázsmondatát: Baja a potenciális lehetőségek városa — mondja a tanácselnök. — Sokatmondó adat, hogy a településen 13 ezer embert foglalkoztat az ipar. És a víziszállítás újbóli fölfedezése, az élelmiszergazdaság fejlesztési programja sok reménnyel biztat. Ismét tudnak lelkesedni a bajaiak; öt év alatt 62 millió forintnyi társadalmi munkát végeztek! Ez a városfejlődés legértékesebb záloga. Az ország is fölfigyelt Bajára, ennek köszönhető, hogy 1980-ig a tanács 760 millió forintot fordíthat a település fejlesztésére. Az előző ötéves tervben ennek az összegnek csak a harmada állt rendelkezésünkre. Persze, a szükség itt egyedülálló kezdeményezéseket is teremtett. Bajáról indult el a KISZ-lakásépítő akció, s nem hétköznapi a Bajai Sportuszodát Építő Egyesület megalakulása sem, amelynek már tizenhétezer tagja van ... A fiatalok lakásépítő akciója 1957-ben családi házakkal indult, és csak néhány éve zárult le — városias sorházakkal. De azért akad most is gond bőven. A város 13 ezres lakásállományának csak a fele van vízzel ellátva, és mindössze 27 százalékához járul csatornahálózat. 1980-ig újabb 2400 lakást építünk fel. Tehát: bővíteni kell a szennyvíztisztító telepet és vele együtt a hálózatot is. A vizünkben túl sok a vas, ezért vastalanítót is szükséges létesítenünk, ami szintén nem olcsó mulatság. Két éve átadtunk egy korszerű áruházat, de a boltjaink zöme elavult. Tehát újabb áruház is épül, s üzleteinket is korszerűsítjük. Baja azért megőrzött annyit a vásárvárosi rangból, hogy forgalma most is messze meghaladja a nálánál sokkal nagyobb városok kereskedelmi forgalmát: egy lakosra itt 38 ezer forint jut. — Baján született Türr István, Jelky András, Mészáros Lázár, Teles Ede szobrászművész, Tóth Kálmán költő. . . Híres szülötteinek emlékét ápolja Baja. Nemcsak múzeumában, hanem tereinek, utcáinak elnevezésében is. Mégis: mintha kulturális élete a kívánatosnál halványabb lenne . . . — Nem halványabb — tiltakozik a tanácselnök. — A látszat: közművelődési létesítményeink siralmas állapota téveszti meg. De Baja diákváros is: mintegy nyolcezer fiatal tanul itt. Baján működik a Műszaki Egyetem vízgazdálkodási szaka. Van Tanítóképző Főiskolánk. Van művésztelepünk, víziszínpadunk. Híres a Duna menti folklórfesztivál, a bajai nyár rendezvénysorozata. A teendők: ifjúsági házat, könyvtárat építünk. Felújítjuk a múzeumot. És 1980 után nekilátunk a művelődési központ fölépítésének. Addigra elkészül a modern sportuszoda is — húsz millió forintos társadalmi segítséggel . . . Az újabb séta Baja legnagyobb lakótelepéhez vezet, Újvárosba. Eddig itt hétszáz lakásba költözhettek be a bajaiak; 1980-ig 1400 otthon falait húzzák fel, majd — az elképzelések szerint — további 1800 lakás épül ezen a városrészen. Hajdan, a tűzvészt követő újjáépítéskor innen nyerték az építkezéshez szükséges agyagot. Néhány éve pedig a letarolt földet feltöltötték Duna-homokkal, s a terület most új városrészt ad Bajának.