Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - Tamás Ervin: Baja

volt Vojnich kúria ma művésztelep A díszpolgár 1973 óta adományoz a városi tanács díszpolgári címet. Eddig kilencen kapták meg a megtisztelő kitüntetést. Legutóbb dr. Rruszt Pál fogorvos. Az orvostudományok kandidátusa a Béke tér közelében, egy földszintes házban lakik. A kapubejáróban oldalára fordítva öreg csónaktest. A verandán fotók: Baja és a Duna, minden évszakban. Bruszt Pál először önmagáról beszél : — Édesapám is bajai volt, 66 éves korában a fogorvosi szék mellett esett össze. A hivatásszeretetet tőle örököltem. Baja szeretetét is. Bár innen nehezebb beleszólni a tudományos vitákba, bekapcsolódni a tudományos élet vérkeringésébe. Itt mostohábbak a körülmények, és elsősorban gyógyító munkára van szükség. A felszabadulás után az iskolafogászat újjászervezésére kaptam megbízást. Ez adott alkalmat rá, hogy pontos felmérést készítsek: milyenek a gyerekek fogai? A két éve végzett hasonló vizsgálat pedig azt bizonyította, hogy manapság sokkal rosszabb a helyzet! Az életszínvonal javulása kedvez a fogszuvasodásnak. De mint iskolafogász elértem, hogy a VIII. osztályt végzettek 97 százaléka nem hagyta el lyukas foggal az iskolát — csaknem 3 ezer diák! 1955-ben arra kerestem választ, van-e kapcsolat a D vitamin és a fogszuvasodás között. Az eredmény: nincs. Kollégáimmal komplex szűrési vizsgálatot is végeztem, közel 13 ezer ember fogazatát vizsgáltuk meg . . . Bruszt Pál mintegy száz tudományos dolgozatából hetven idegen nyelven is megjelent, előadásokat tartott kongresszusokon, konferenciákon. És míg kórházi főorvos volt, akkor sem vett ki soha alkotószabadságot. Három éve ment nyugdíjba, és tavaly szerezte meg a kandidátusi címet. Baján öt kandidátus él: egy néprajzos, egy csillagász és három orvos. Közülük a legöregebb Bruszt Pál — és ő a legfiatalabb kandidátus. Hogy miért maradt, a nehezebb körülmények ellenére is, Baján? A családi ház, a tradíciók, s talán a Duna miatt. — Baján a ladik, a csónak olyan, mint másutt az autó — mondja a díszpolgár-fogorvos. — És egész Európában Baja vezet az egy főre jutó édesvízi hal fogyasztása tekintetében. Itt még az egynapos újszülött évi fejadagja is 39 kilogramm, míg az országos átlag 2,5 kiló! A bajai tésztás halászé receptje apáról fiúra száll ... A Petőfi- meg a Nagy pandúr-sziget turistaparadicsom. Igaz, a fejlesztésben körülbelül tizenöt évvel vagyunk elmaradva a Dunakanyartól, pedig ez a táj is lehetne épp olyan szép! De a gemenci erdő szélén például elszaporodtak az engedély nélküli építmények, a kalyibák látványa sokat ront az összképen. Azért a Sugovicának még sincs párja! A hivatalos nevet: Kamarás-Duna, itt senki sem használja. „Sugó"-nak becézik a folyót. A délszláv „sugava vodica" (piszkos víz) adja a Sugovica nevének alapját, mivel régebben ide vezették a város szennyvizét. De a legendák megszépítik az elnevezés hétköznapi eredetét. Az egyik szájhagyomány szerint a szeremlei csárdás Vico nevű lánya besúgta a betyárok rejtekhelyét, és ezért a vízbe fojtották . . . A halászok, pákászok, vízimolnárok világa kedvez a romantikus történeteknek. — A város lakóira, lelkületükre is hatott a Duna és a vadvizek közelsége — mondja végezetül Bruszt Pdt. — Sok fajtából: német-ajkúakból, délszlávokból, észak-vidéki telepesekből, városi polgárokból, tanyai parasztságból összeolvadt, nehézségekhez szokott, szívós ;mberek élnek itt. Járt nálam egy debreceni kolléga, talán ő fejezte ki a legtalálóbban, hogy mi a különbség Debrecen és Baja között. Csipkelődő humorral mondta: „Csak annyi, hogy itt folyik valami . . ." A szerb templom