Budapest, 1977. (15. évfolyam)

4. szám április - Tamás Ervin: Baja

A Városháza és a klasszicista műemlék-lakóház a Béke téren Csigó László felvételei XIX. század során végre kamatoztathatta a város fekvésének előnyeit! Összekötőjévé vált a dunántúli és az alföldi kereskedelemnek, közvetítőjévé messzi délvidéknek és távoli északnak. 1823-ban Baján többen éltek, mint Pécsett! Kézművesek, iparosok, kereskedők Mekkája lett ez a vidék ... Kialakult a híres bajai vízimolnárság, és egymás után emelték a barokk építészet stílusjegyeit viselő épületeket. Majd 1840. május 1-én, néhány ház híján, porrá égett az egész város! Néhány év múlva ugyan ismét talpraállt, de csak azért, hogy még egy utolsó nekibuzdulás Otán lassú hanyatlásnak induljon. Mert amit a tűz, a víz, a háborús pusztítások nem tudtak elvégezni,azt megtette a békésen pöfögő vasút. A céhes vásárvárost megölte a tőke. Ezen felül: Baja megsínylette Horthy katonáinak randalírozását — de a felszabadulás utáni személyi kultusz évei is megsanyargatták. Sétálok a városban, a zegzugos utcákon. A rendezetlen úthálózatnak a hajdani tűzvész az oka. Az újjáépítés sietős munkálatai miatt háttérbe szorultak a városrendezési szempontok; nem egy esetben pedig önkényeskedő telekviták szabták meg az útvonalat. Kiérek a Béke térre, amelyet a helybeliek a velencei Szent Márk térhez hasonlítanak. Egyik oldalán a barokk hangulatú Grassalkovich-palota, a másikon a Sugovica — a hatalmas, négyzet alakú tér valóban emlékeztet az olasz reneszánsz terekre. A városnak vagy ötven olyan épülete van, amelyik műemlék, műemlék-jellegű, vagy városképileg fontos. Zömét már rendbe tették. A legnagyobb értéket, a szerb templomot is restaurálják, benne a fából faragott ikonosztázzal. A Türr István Múzeum a Szabadság utcában Baja keresi a régi és az új harmonikus összeolvadásának lehetőségeit. Példa erre az 51-es főútvonal átvágási terve, valamint a városmag rekonstrukciója. És nem lehet eléggé helyeselni azt a szándékot sem, hogy igyekeznek minél kevesebb ódon épületet lebontani. Nem baj, mondják, ha nem szerepelnek ezek az épületek az országos nyilvántartásban ; attól még a városnak pótolhatatlan emlékei! A gyárigazgató A régebbi gyárak a Bátaszékre vezető út mellé települtek, míg az újabbak a szegedi út mentén elhelyezkedő korszerű ipari parkba. Azelőbbi terület bizony nem éppen üde színfoltja Bajának, mégis a komor-szürke üzemi épületek fölhúzása annakidején nagy elégtételt jelentett, hiszen az iparfejlesztés itt is létkérdés volt. A Ganz Villamossági Művek bajai készülékgyára, a Kismotor-és Gépgyár telepe, a Hűtőipar bajai gyára, a most egy milliárd forintért megújuló Finomposztó Vállalat, a Fékon, az EVIG gyáregységek, mind-mind tevékenyen hozzájárultak Baja fejlődéséhez, s nem utolsósorban munkaalkalmat teremtettek nőknekférfiaknak. Évente négy milliárd forintnyi értéket állít elő a város ötvennél több, kisebb-nagyobb gazdasági egysége. És a kitűnő bácskai földön érdemes termeszteni is. Kiugróan jók ezen a vidéken a termésátlagok. Szép eredményekkel dicsekedhet az állattenyésztés is. Nemrég avatták kombináttá a bajai állami gazdaságot. Az elnevezés azt jelzi, hogy az élelmiszereket nemcsak termesztik,de helyben föl is dolgozzák. A hűtőipar évi tízezer tonna mirelitterméket állít elő. A Duna partján fölépült a kétezer vagonos gabonatároló. A távlati iparfejlesztésben is fő hangsúlyt kapott az élelmiszergazdaság. Néhány év múlva üzembe lép a bajai húskombinát. A Férfi Fehérneműgyár bajai gyáregysége éppen most terjeszkedik: új üzemcsarnokot építenek. A Fékon 1963-ban vette át a tanácsi vállalatként működő ruhaüzemet. Pogány Béla gyárigazgató vázolja föl a fejlődést: — Amikor átvettük az üzemet, az 1100 dolgozó mintegy 180 millió forint értéket termelt. Tavaly másfélezren több mint négyszázmilliót ... A gyár fontos szerepet tölt be a város életében, hiszen sok a női megafiatal munkaerő, s rengeteg a bejáró. Bajának volt kézműves hagyománya, az első idetelepült üzemek — főként a gépipariak — sok hozzáértő munkást is kaptak. A mi helyzetünk jóval nehezebb volt, hiszen a nők többsége egyenesen a háztartásból jött hozzánk, a munkássáválás számukra hosszabb időt igényel. S még inkább érvényes ez a bejárókra .. . A várossal igen jó a kapcsolatunk. Mutatja ezt az is, hogy mennyire támogatták a tanácsiak beruházásunkat : az új csarnok fölépítése érdekében kilenc lakást lebontottak. Mi viszont, a községfejlesztési hozzájáruláson kívül, száz férőhelyes óvodát építünk. Kommunista műszakokkal is igyekszünk segíteni a várost egy-egy cél elérésében. Csaknem négy millió ing, blúz,fehérnemű készül a gyárban. Az igazgató legfőbb gondja most: sok új munkaerőre lenne szükségünk! Tud az épülő húskombinátról, ismeri a terveket a víziszállítás fejlesztéséről s több vízigényes gyár Bajára telepítéséről. Működnek már a Duna mellett a hatalmas raktárak, épülnek az újabbak is; elkészültük után évente mintegy 12 ezer tonna áru fordulhat meg Baján. A kikötőben majd tengerjáró hajók is kiköthetnek. A település ezzel visszanyeri régi rangját: közlekedési csomópont lesz. Felépül az új közúti Dunahíd is. — Szóval, elkél majd Baján a munkaerő — folytatja Pogány Béla. — Éppen ezért a mi fejlesztésünk nem utolsósorban a munkakörülmények javítását szolgálja. Az az ideális, ha egy dolgozóra 6—7 négyzetméter hely jut; nálunk ez még a kettőt sem éri el! Aki nem régóta dolgozik a gyárban, fogja magát 7