Budapest, 1977. (15. évfolyam)

1. szám január - Megay László: Pékek, pékségek — kenyérgyárak

mert olyan berendezésekre is szükség lenne, amelyeket szocia­lista országban nem gyártanak, a tőkés importhoz pedig deviza­hatósági engedély szükséges. El­készültek a békásmegyeri üzem tervei is. A számunkra kiutalt telket azonban a Műemléki Fel­ügyelőség kutatási területté nyilvánította. Igaz, van elvi épí­tési engedélyünk, de egy kétszáz milliós beruházáshoz nem kezd­hetünk hozzá úgy, hogy az épít­kezést — ha bármilyen lelet elő­fordul — leállítjuk. A kutatást előbb kellene elvégezni! A Pet­neházi utcai Kenyérgyár nem­csak korszerűtlen, hanem lassan életveszélyes is. Helyette a Váci úton épül új üzem . . . — Mire számíthat tehát a vá­sárló? — Ami a vásárlót illeti: be kell látnia, hogy a sütőipar helyzete és fejlődésének tendenciája miatt a jövőben sem lehetséges mindenütt é's mindig meleg ke­nyeret árulni. Ideje, hogy a ke­nyér — jelképből — olyan élel­miszerré váljon, mint a többi. FELKERESTÜK DR. KEREK FERENCET, a Fővárosi Tanács ipari főosztályának helyettes ve­zetőjét is, nem titkolva, hogy aggódunk a holnapi jó kenyérért. — Az irányító szakember mi­lyennek tartja a budapesti sütőipar helyzetét? — A felszabadulás óta a fővá­rosban csak egy kenyérgyár épült. A termelés jórészét végző századvégi kisüzemek közül sok megszűnik, a város rendezése miatt. A mostani tervidőszakban a nyolcvan kisüzemből húsznál többre vár ez a sors. További ti­zenhatot tartósan nem tekinthe­tünk alkalmasnak munkavégzés­re. Az ellátási kötelezettség miatt igen nagyok a munkavé­delmi engedmények . . . Jelenleg a kapacitás pótlása fo­lyik, bővítés csak módjával. A ve­vők egyre inkább az olcsó pék­süteményt vásárolják, kenyér helyett is. Ennek a gyártása gé­pesíthető a legnehezebben. Az érvényes szabványok szerint 72 órás kenyér még forgalomba hozható. Am háromnapos ke­nyeret senki nem visz haza! Ilyen tételekből adódik a fővárosban napi két-három vagonnyi száraz kenyér. Biztató, hogy az öreg üzemek helyett végre moderneket léte­sítenek. S ha ebben az ötéves tervidőszakban felépül a békás­megyeri meg a lágymányosi sü­töde, és sikerül 10—12 pékséget felújítani, akkor a Petneházi ut­cai gyár kiesése után is elegendő lesz a sütőipari kapacitás. A Retek utcai pékségben nehezek a munkakörülmények ... és mégis kapás a kenyerük

Next

/
Oldalképek
Tartalom