Budapest, 1977. (15. évfolyam)

3. szám március - Pálffy Judit: Kétszázezer gyermek étkeztetése

Csigó László felvételei mezesnek ez az új formája. Határidőt azonban nem tudok mondani. Az új berendezések igen költségesek. Gondot jelent dolgozóink szakmai továbbképzése is. A gyorsfagyasztott ételek készítéséhez többet kell tudni, minta hagyományos főzéshez. — Ha a magyar konyha kifejezést halljuk, zsíros, gőzölgő, fűszeres, sok hússal és burgonyával készült ételsor jelenik meg képzeletünkben. A gyorsfagyasztott ételek kevesebb zsírt — inkább olajat —, és sok zöldségfélét tartalmaznak. Nem idegenkednek ettől az újdonságtól a gyermekek? — A gyorsfagyasztott ételek tápértéke ugyanolyan, mint a hagyományos módon előállított ételeké. Előnyei: higiénikusabban elkészíthetők, s a hűtőtechnológia nem károsítja az eredeti ízeket, formát, színeket sem. Az új típusú élelmezési formát inkább a szülők és a pedagógusok fogadják kissé bizalmatlanul. Mégis, nem az idegenkedés a fő akadálya a gyorsfagyasztott adagok elterjedésének, hanem az előbb említett anyagi és technikai feltételek hiánya. — Jelenleg hány helyen főznek? S milyenek a Gyermekélelmezési Vállalat konyhái? — Százötven konyhán főznek a budapesti gyermekintézmények részére; 50 úgynevezett báziskonyhánk és 100 „befejező" konyhánk van. A báziskonyhák 1000—5000 adag készítésére alkalmasak. Itt tisztítják meg a főzéshez szükséges nyersanyagokat, itt darabolják fel a húsféléket, innen szállítják az előkészített főznivalót a befejező konyhába, illetőleg innen viszik a kész ételeket a különböző gyermekintézményekbe. A befejező konyhában csak 100—300 adag készételt főznek naponta. A főzést s a szállításokat nagyon megfontoltan kell szervezni, mert délig mindenhová oda kell érnie az ebédnek. A reggelit külön, legkésőbb reggel fél 9-ig szállítjuk. — A Fővárosi Tanács elnökhelyettese említette, hogy a gyermekélelmezés nem nyereséges vállalkozás. Hogyan gazdálkodik a vállalat? — A Gyermekélelmezési Vállalatot különféle szabályozott adókedvezmények illetik meg, mert a gyermekek étkeztetését az állam támogatja. Sokat jelent az is, hogy nálunk a fogyóeszköz — tányér, pohár, evőaszköz — kevés. Költségvetésünket, a vendéglátóipari egységektől eltérően, nem terheli a tálalást és felszolgálást végző munkaerők munkabére. Vállalatunk szállításai évente csaknem 13 millió 600 ezer forintot tesznek ki. Hétköznaponként 900 gyermekintézménybe 100 gépkocsival szállítunk ételt. Gépkocsiparkunk 1980-ig 140-re bővül. Az új beruházásoknál is szem előtt tartjuk a gazdaságosságot. Ikerkonyhát építünk a Reitter Ferenc utcában, ahol naponta 8 —10 ezer adag étel főzhető majd. Az ikerkonyha azért olcsóbb megoldás, mert így két konyhához egy közös épületet kell csak létesíteni a raktárak, s a mosdó-, fürdő- és öltözőhelyiségeknek. Új, 16 ezer adagos ikerkonyha épül a Kondorosi úton is. A margitszigeti, 3000 adag étel főzésére alkalmas konyhánk megszűnik. — Mennyibe kerül egy 5000 adagos, minden tekintetben modern konyha létesítése? — Körülbelül 30—35 millió forintba. Nem az építési munka, hanem a gépesítés — a gyorsfőzők, a süteményformázók, a hőpárolók, a hússütők és más berendezések beszerzése — a drága. Az V. ötéves tervidőszakban mintegy 425 ezer dollárt tervezünk import nagyüzemi konyhagépek beszerzésére. Persze ezek a nagyteljesítményű gépek csak akkor üzemeltethetők gazdaságosan, ha több műszakban dolgoznak. De amíg nem lesz mód a hűtő- és gyorsfagyasztó berendezések széleskörű alkalmazására, nem lehet