Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - Fekete Gábor: Nyíregyháza

Urbanizálódó ország XI Fekete Gábor Nyíregyháza Az 1976-os esztendő ismét kerek évfordulós ünnepség színhelyévé avatja Nyíregyházát: a megyeszékhelyi cím elnyerésének 100. jubileumát ülheti a város. Ismételt ünneplésről kell szólnunk, hiszen még másfél éve sincs, hogy a város az örökváltság megszerzésének 150 éves évfordulójáról emlékezett meg. Tegyük mindjárt hozzá, hogy ez a jubileum nem helytörténeti érdekesség volt, ugyanis az ország történetében, jóval megelőzve az 1848-as jobbágyfelszabadítást, először a nyíregyházi parasztok szerezték meg a föld tulajdonjogát. Megelőzve korát... Nyíregyháza történelme eltér a magyar városok pusztításokkal, harcokkal, járványokkal, tűzvészekkel tarkított históriájától, ám nem kevésbé érdekes. Van már hét és félszáz éve, hogy a Váradi Regestrum említést, tett „Nyírfaluról", a vatikáni levéltár pápai tizedjegyzékének fóliánsai pedig 1333-as keltezéssel szólnak „Ecclesiade Nir"-ről. A mocsarak között homokszigetre épült település évszázadokon át inkább taszította, mintsem vonzotta az embereket, s az 1600-as évek elejére már majdhogynem elnéptelenedett. Végülis az akkori birtokos, Károlyi Ferenc gróf pátenslevele mentette meg a kihalástól a települést. Az odaköltözőket felmentette a robottól, az adóktól, polgári perekben maguk ítélkezhettek, sajátos önkormányzatot kaptak. A meghirdetett kedvezmények hatására 214 család indult szekéren — főleg Szarvasról és főleg tótok — az elvadult vidékre. Kegyetlen munkával fizettek a különleges jogokért. Le kellett csapolniok a vadvizeket, szembe kellett szállniuk a homokkal, ekével vetettek és szalmával takarták le a földet, hogy a szél el ne vigye a magot. Az 1789-es birodalmi népszámláláskor néhány híján már hétezer lakosa volt Nyíregyházának. Városháza, boltok sora, 244 céhbeli mesterember, messze földről híres vásár — a különleges joghelyzet mellett ez is vonzotta a szokatlanul rohamosan fejlődő városba a jobbágyokat. Három évtizeddel Széchenyi, Kölcsey, Wesselényi, Bezerédy, Klauzál követelései előtt, 1802-ben, 95 nyíregyházi birtokos és földnélküli paraszt gyűlt össze a A Vírosi Tanács épülete, hittérben a takarékpénztár 6 t