Budapest, 1976. (14. évfolyam)
11. szám november - Kutas István — Dr. Dortsák György: Buda és Pest köztisztasága (1830—1867)
Járda még a Belvárosban is csak elvétve akadt. Még 1839-ben is ritkaság volt a gyalogjárda. Ez kitűnik a „Jelenkor" 1839. évi július 13-i számából, mikor is erről így ír: „Pest utcái egymásután magosabbra töltetnek s igy a gyalogjárdák jobban szaporodnak. E napokban végzik a Nagy Híd utcza újabb kövezését, melynek most mindkét oldala gyalogjárdává . . . rakatott ki." Hogy ennek ellenére milyen sár lehetett a pesti utcákon, erről is sokszor szól a krónika. Mi csupán egy példát idézünk a számos hírlapi cikkből. „A színház (Nemzeti színház) előtt. . . rendszerint száraz lábbal juthatni a négyszöges kövű járdán a színházig, de ott aztán minden kitérhetési menedék nélkül bokáig kell a sárban járni.'''' (Jelenkor 1839. december 14. szám) El lehet ezek után képzelni, milyen volt a többi utca állapota. Igen figyelemreméltó az 1836-ban „Instruction für die Districts Commissäre'''' címen megjelent rendelet. A közbiztonság feletti felügyelet s őrködés ugyanis a városi Tanács hatáskörébe tartozott. A rendőri teendőket és az ellenőrzést végző személyzet — darabontok, éjjeliőrök stb. — élén a városkapitány állott, ki a „Districts Commissär"-ok, illetve a fertálymesterek útján gyakorolta e tisztjét. Ezt megelőzően — visszamenőleg több évtizedre — számos rendelkezés tiltotta a szemét felhalmozását és az utcákra való kiöntését. Ennek ellenőrzése s adott esetekben az intézkedések s feljelentések megtétele, közbiztonsági természetű feladataik mellett a fertálymesterek kötelessége volt. A feljelentéseket közvetlenül a városkapitány helyettesének adták át. Ennek az 1836. szeptember hó 29-én kelt, s báró Mednyánszky A. királyi biztos aláírásával ellátott utasításnak 12. és 13. §-ára kell különösen felfigyelni. Az előbbiben feljelentések kötelező megtételét írják elő az esetekben, ha az utcákon vagy a járdán a közlekedést akadályozó kavics- vagy törmelék-halmot stb. észlelnek. A következő szakasz pedig, felhívja a fertálymestereket arra, hogy az utca tisztaságára különös figyelmet szenteljenek, a szemetet, dögöket és trágyát s egyéb szennyezettséget távolítsák el, s amennyiben az arra kötelezett személy ezt vonakodnék végrehajtani, a feljelentést ellene azonnal tegyék meg. Az 1837. évi „Pesther und Ofener Wegweiser" felsorolja a városkapitányhoz tartozó fertálymestereket, körzetfelügyelőket, akiknek száma ebben az időben 23 volt. Panaszok természetesen bőven akadtak, s azokkal a sajtó is foglalkozott. Időnként helyt adtak egy-egy cikknek, mely bírálta és kifogásolta az utcák szemetes és piszkos voltát. A porról és sárról Széchenyi is írt, de az akkori viszonyok s az adott keretek között a Belváros tisztasága a kor színvonalán állt. De nem csupán bíráló, hanem dicsérő szavak is elhangzottak. Az utcák tisztántartásához ugyanis, az utcák öntözése is hozzátartozott. Erre abban az időben az első nyomot a Honművész 1833. évi egyik számában találjuk, amikor lelkesen adja hírül, hogy a belvárosi „pesti kalmárok'''', vagyis kereskedők, boltjaik előtt „fogadott embereik által, kiket hónaponként fizetnek, a nyári száraz Utcaseprő rabok (Paur Max Félix egykorú rajza) „Pesth Várossá Tanátsának" 1830-ból származó rendelete infhoí» v a Tisztaságnak Fenntartására, minden Városban fiuoinos helyeket. a' linl u sopredek, es más szemet, teli időben pedig liá/.ak. bnl Li liot'ihmlii lló és Je- illendően. es a- Lakosoknak ártalma nelkul lc rakodhasson, rendelni rl kerullietctlen szükséges, annál fogva, az e' Neszben felsőbb llelvrul cike/ett kegyelmes Intézetnek következesében szabad Királyi l'estfi Vnros.sának Tanálsa által Tudomány cs pontos megtartásul közönségessé tetetik: Először: Hogy azon Scprcdck, ágybéli szalma, cs más szemelnek Lerakodása, melly az Házakból ki hordalik, tsupáii az itt meg határozott, e.s feli állilnniló oszlopok által ki jelellt helyeken engedtetik meg, cs pedig <0 Duna Partján az egyesüli Molnár es Halász Tónak elejeiül vegéig. (>J A'V.ít/.i IJt mellett fekvő ilemckliázy Házán kívül találkozó kel Mélységeibe. cj Theresia Váiossában a' Linen Árkon belül a' volt vesztő IJeknel találtató Gödrökbe. •ÍJ Jósef V'árossáhan. részszerent a' Tavaszi Mczző Utzában lévő üres Ház helvrr. részszerent pedig a' Marha ^ rís;ír Tájékán látható Mélységekbe rj Fcrentz Várossában az ugy nevezett Egyház Fundusan. es azon Gödrökbe, mell) ck a' kc't Szarvasnak által ellenében fekvő Gróf Fesztelics Szántó földjénél vágynák. Más odszor: Hogy teli időben .V kő Fallal kirakott Duna Partyátul a Cs. Királyi Dohány Kpiilclig az Jégnek és Hónak le rakodása tilalmas; e Ve'gre tehát a- OeM, r.eofx.td cs Fcrrnt* városi Lakosoknak számára Használtntásul, ä" inondoil Tájékon .fcllyiil és alul lévő Duna Partya rendeltetik, ugy mindazonáltal, hogy ezzel a' kö/.iis Menetel nc gátoliasson. — Továbbá a/. Jcg es lló a' Vátzi Ut mellett találtató Melységekbe, Kerepesi l.iueán kiviil a' vollt Scrlvcs Állások llelye'n. cs a' Ilarom Vásár Tájékának \ égen rakódhatik le: ezen meg határozott Tájékokon kiviil pedig .Szemetet, vagy Havat é* .leget 1<* rakni, az Altalhágókhoz mér. zsekclendő el kcriilhctctlcn Riintctcs- alalt tilalinaztalik. Harmadszor: Hogy c/.en Itcndszahásnak kö/.liirtil adásával a' Szolgáló Tseledcknek, cs más Szemet hordó Szemelveknek testi Ihlntetés alatt Seprcdcket, vagy más .Szemetet az Házakból Puttonyban, kosárban vagy Taligán ki bordani tiltatik; hanem ezentúl a' Szemétnek ki Takariltása tsupán koUikon a'fenn ki jelelti Helyekre engedtetik mee; annál fogvast az llá/.i Birtokosoknak mft ; hagyaiik: hogy folyó Esztendei Szent Jakab Havának utolsó napjáig Házaikban vagy Szemét tartó Gödröket keV/.illetni, vagy, ha ez az Háznak T elégtelensége iniatt, vag)- más okhul meg nem torle'nhctnc, e regre Fa Hambárokat tartani el nc mulassák, liogy azokban a' .s/.eineiel tartani, és megtelvén kotsin a* kiszabott llelvekre ki hordani lehessen. Ezen Rendelésnek annál bi/.onyossahh Fognaitját rcményli a Városi Tamils, mivel meg vagyon arrul győződve: hogy a' Lakosoknak egessc'ges Allapottyálioz sziiksé^os Tisztaság egyedül illy módon szereztethetik meg. Költi szabad Királyi Pustli Várossá Tanítsanak 1830 Esztendei Szent Ivan Hava 21-en tartatott l IcSebiil. X Varos Tanátsa által.
