Budapest, 1976. (14. évfolyam)
10. szám október - Gábor Eszter: Fővárosi kislakásépítési akció 1897-1942 között II.
Az építőiparnak dolgozó téglaégetők készítették a hajdani házak híres szép padlótégláit is. A pesti budai polgárházaknak, palotáknak, templomoknak padlózatait ugyanis már a XIII. század óta cserépből való, sima, vékony, négyzetalakú padlótéglákkal burkolták. A téglalapok felületét később növényi, állati, sőt emberalakos motívumokkal díszítgették. Ezeket az ábrázolásokat plasztikusan, domborműként megmintázták, aztán a pozitív domborművet negatív agyag darabformába nyomták s ezt a negatív formát cseréppé égették. Az így elkészített negatívot azután belenyomták a még kiégetetlen padlótéglák agyagába. Egyik szép — lovas solymászt ábrázoló — XIII—XIV. századi padlótéglánkat a közelmúltban Szent György téri ásatásunk során találtuk meg. (Egy szinte óriásinak mondható, 15X8 méteres alapterületű torony aljának romjai közt bukkantunk rá. A ház még alighanem a tatárjárás előtt épült, s a XIV. század vége körül már le is bontották.) Szép növényi ornamentikák díszítették a budaszentlőrinci pálosok II., Budakeszi út 91—95 sz. alatt állott főkolostorának egyik romos oldalkápolnáját. A Hont Pázmány nembeli Kővári család által 1400 körül épített Szent Kereszt kápolna részére, úgy látszik, maguk a sokféle iparban járatos remeték készítették ezeket a szép padlótéglákat. Faenzai mesterek Mátyás udvarában A Mária (1382—1395) és Zsigmond (1387—1437) uralkodása idején épített buda-nyéki vadászkastélyban (szégyenteljesen elhanyagolt romjai a II., Vöröshadsereg útja 78. alatt) már a XV. század első felében megjelentek az eleinte egyszínűre festett mázas padlótéglák is. Mátyás király idején az itáliai Faenza luxuskerámikusai a király számára már gyönyörű, mintás, több színű mázzal ékesített padlótéglákat készítettek. Mégpedig — helyben! Már kutatóelődeink, Garády Sándor, Höllriegel József is rámutattak arra: Budán két rontott, összeolvadt, egymáshoz tapadt faenzai padlótégla is előkerült. Mivel pedig Faenzában is volt minőségellenőrzés — „meó" —, nyilvánvaló, hogy rontott példányokat nem utaztattak külföldre. Ezeket a pompás padlótéglákat — mondotta ki Garády és Höllriegel — csakis Budán készíthették. (Később aztán egyes kutatók, teljes járadansággal a középkori udvari élet dolgaiban, a középkori budai palota padlófűtésének ún. „tüzesházát" — egy hármas, XIV. századi kemencesort — nézték a királyi fajanszégetők műhelyének. Mondanunk sem kell: királyi XV. századi idomtéglák a oudai palotából 40 Egykorú olajkép az 1810-es tabáni tűzvészről (Vöröss Emőke felvétele) Mázas padlótéglák Mátyás király palotájából (Szemenyei Tivadar felvételei)