Budapest, 1976. (14. évfolyam)

10. szám október - Megay Lászió: A Néparénától a Nagycirkuszig

Megay László A Néparénától a Nagycirkuszig -ratelliniék íiw mm A Városliget állatkert és cir­kusz nélkül nem sokat érne. Sé­tálni benne lehetne ugyan — de jobb azt összekötni valami nézni­valóval. így gondolták ezt a múlt század elejének mutatványosai, komédiásai is, különösen amikor a város fejlődése miatt több régi helyükről: a Városmajorból, a Hűvösvölgyből és a Zugligetből kiszorultak. Azóta a pesti nép­mulatságok igazi színtere a Liget. Ma itt található Európa egyik leg­ismertebb cirkusza, 1970 óta már hirnevéhez méltó, új épületben. Igaz, az épület külseje szerényebb szürkébb, mint belső terei, de aki szereti ezt a művészetet, ezzel nem sokat törődik. A Fővárosi Nagycirkusz tör­ténetéről dr. Szekeres József írt érdekes tanulmányt. Ebből tudjuk többek közt, hogy az első állandó ligeti mutatványos bódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén állította fel, és ebben egy tűznyelő produ­kálta magát. Néhány évvel később ugyanitt, egy jótékony célú hang­verseny harmincezer vendégét a műsoron kívül bohócok, vásáro­sok, csepűrágók hada szórakoz­tatta. Az 1866-ban megnyíló Állat­kert közönsége jó publikum a közelben fellépő artistáknak is. Olyan jó, hogy érdemes nagy üzle­ti vállalkozásba kezdeni. Ez elő­ször 1871-ben az olasz bohócnak, Barokaldinak jutott eszébe, aki amúgy is kedvelte a kalandos vál­lalkozásokat. Ő volt a Niagara felett kötélen sétáló Blondin egyik partnere, aki az akrobata romá­niai fellépésekor mestere válláról, húsz méter magasból lezuhant. Pesti vállalkozásának tőkéje a kártérítési összeg volt. Az állandó deszkavázas cirkusz, mely később Nép-aréna, majd Jancsi-aréna néven 1938-ig mű­ködött, megváltoztatta a Liget hangulatát. Magyar Elek a „Pesti históriák"-ban így ír erről: „Barokaldiékkal együtt nőtt, terjeszkedett a többi mutatványos. A Paprika Jancsi felvette a Vitéz-László titulust... A ringlispilek körhintává előkelősödtek, cifra, fényes téglaépületbe kerültek; az egykori hintás legények cilindere­sen, nagykockás, sárga kabátban, felgyűrött nadrágban, tulipiros nyakkendőben, ellenállhatatlan pózban támaszkodnak egy-egy zsi­ráf, vagy elefánt hátának. . . Ibra­him Effendi — különben derék óbudai zsidó — bárdjával szeleteli a nyúlós törökmézet. . . Hazaffy ló Régi plakátok (Siklós Péter reprodukciói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom