Budapest, 1976. (14. évfolyam)

9. szám szeptember - Bíró Anna: A Margitsziget jövője

gyógy-idegenforgalmunk legértékesebb lé­tesítménye áldozatokat is követelt — de ha elkészül, bizonyára mindnyájan büszkék leszünk rá . .. Az ország legmodernebb gyógy-üdülő­szá I ló ja 360 vendégnek ad majd helyet, egy-és kétágyas szobákban, lakosztályokban. Lesz bőséges parkolóhelye és számos nyil­vános vendéglátó helyisége. Az egész Mar­gitsziget vendéglátóipari hálózatát gyara­pítják és színesítik majd az új éttermek, te­raszok, különtermek, az Aesculap cukrász­da-eszpresszó, a 140 vendéget befogadó éj­szakai szórakozóhely, a Havanna. Ez utóbbi nemhogy gyarapít, de hiányt pótol. A gyógyászati bázis a Margitsziget három 70 fokos gyógyforrására épül. Orvosi javas­latra és ellenőrzés mellett reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai, bizonyos idegi eredetű és női betegségeket gyógyítanak majd az új szállóban. Orvosi ellenőrzés nél­kül pedig uszoda, termálmedence, szauna, masszázs, kondícióterem, pezsgőfürdő és solarium áll majd a vendégek rendelkezé­sére. A munkálatok üteme alapján remél­hető, hogy a Hotel Thermal Margitsziget, a terveknek megfelelően, 1978 elején meg­nyílik. A régi Nagyszálló és az új gyógyintéz­mény jelentékeny idegenforgalmi bázist te­remt a Margitszigeten. Kívánatos tehát, hogy a vendégfogadás egyéb szükséges fel­tételeit, a megnövekvő mennyiségi és mi­nőségi igényekhez mérten — a több hétig itt tartózkodó gyógyuló-lábadozó vendé­gek és a hazai közönség kívánságait együt­tesen figyelembe véve — szintén megvizs­gáljuk. Csak az maradjon, ami idevaló A már említett távlati fejlesztési terv a Sziget északi részét az idegenforgalom, a kultúra, a középső és déli területeket a sport, a séta, a felüdülés céljaira szánja és ilyen alapon ad útmutatást a rendezésre. Mi tulajdonosok nem is gondolnánk, hány vállalat, intézmény, testület osztozik nevünkben a Szigeten. Húsznál is több! A fejlesztési program most kitelepítésre ja­vasol olyan sportegyesületi létesítménye­ket, amelyek csak saját tagjaikat fogadják, megszüntetésre olyan sportpályákat, ame­lyek nem az egész közösséget szolgálják, út­törőtábort, amely másutt jobb feltételek között működhet. Néhány probléma már megoldódott. A Gyermekélelmezési Vál­lalat kétezer adagos főzőkonyhája másutt kap helyet, az úttörőtábor szintén. Több intézmény a fejlődő Hajógyári Szigetre költözik. A Fővárosi Ásvány- és Szikvíz­üzem megszüntet itt minden üzemi tevé­kenységet — kivéve a forrásvíz töltését. Ez szép és érdekes folyamat, amit a későbbiek­ben üvegfalon keresztül érdemes lesz a kö­zönségnek bemutatni. Ivókút, büfé is csat­lakozhat ehhez a produkcióhoz. A közlekedés javítására nyitott és fedett parkolókat létesítenek az északi és déli be­járónál, a 26-os autóbusz járataira pedig új, tágas kocsikat állítanak be. Realitás vagy vágyálom? A Szabadtéri Színpadok Igazgatósága ki­emelkedő programot állított össze az idei nyárra. Július közepétől augusztus végéig népszerű operákat hallhatott a közönség, számos vendégművésszel. Az idegenforgal­mi irodák kívánságára három alkalommal színpadra lépett az Állami Népi Együttes. A Szabadtéri Színpad művészi színvonala magas — de a szárnyaló szellem bizony ros­katag porhüvelyben lakozik. Felújításra, mo­dernizálásra szorul az egész intézmény, mindenestől, a nézőtér, az öltözők, a büfé is. Jó lenne — de ez talán már a vágyálmok kategóriájába tartozik —, ha legalább a né­zőtér egy része fedett lehetne. A drága, sok fáradsággal előkészített produkciók akkor nem esnének áldozatul olyan gyakran a sze­szélyes időjárásnak. A Vörösmarty Kertmo­zi ugyancsak kedvelt nyáresti programjuk a pestieknek — ennek értékét is jelentősen növelné egy fedett nézőtér . . . 12 hektárnál nagyobb, gyönyörűen par­kosított területen fekszik legnagyobb ter­málvizes strandunk, a Palatínus. Nyári kánikulai napokon húszezren is megszállják és hűsölnek a hatalmas medencékben, a fák árnyékában. Ám ez a hatalmas strand is szűk már. A fejlesztési program egy része már megvalósult: a strand új területtel bővült, ahol labda- és játszóteret alakítottak ki. így a játék és a pihenés békésen megfér egymás mellett, nem ébred arra a napozó vendég, hogy labda repült a fejéhez. A Palatínus strand fejlesztési tervei új, fedett medencét és fontos felújításokat irányoznak elő — de nem a közeljövőre. Játszótér — felnőtteknek Régen a Sziget látogatása egy szűk társa­dalmi kör programja volt. Ma: tömegek igénye és szükséglete, hogy ezt a természet adta gyönyörű helyet felfrissülésre, ki­kapcsolódásra használják. Csakhogy a ma emberének nem kielégítő program egy fél napos séta, vagy padon üldögélés. Aktív pi­henéshez, tömegsporthoz is lenne itt re­mek hely és lehetőség! Az őspark fái alatt jó lenne kocogni, futni, tornászni, ping­pongozni, labdázni, esetleg egy sziget kö­rüli evezésre befizetni. A Fővárosi Kertészeti Vállalat a közel­múltban létesített egy kis játszóteret a fel­nőtteknek. Ez kezdetnek jó — de folytatni kell! A Sportuszoda ugyanis nem a nagy­közönségé, a tenisz stadion sem az övé, az evezős klubházakat is csak klubtagok hasz­nálhatják. Az úttörő stadion helyét mi­előbb át kell adni a nagyközönségnek, hadd sportolhassanak, mozoghassanak ott ked­vükre. Hová tűntek a mikroszerelvények? Aki úgy dönt, hogy bejárja a Szigetet, komoly teljesítményre vállalkozik. Rutinos gyalogló legyen a talpán, aki bírja. Három éve még ügyes kis járművek futkároztak a Sziget útjain: mikrobusszal vontatott sze­relvények, nyitott kocsikkal. Az állomásai még megvannak — a szerelvények eltűn­tek. Nagy kár. Idegenforgalmi szezonban a hazai és külföldi turisták városnéző pano­ráma autóbuszokból ismerkednek a fővá­ros szépségeivel. És éppen egyik fő büszke­ségünk, a Sziget, kimarad ebből a program­ból, mert autóbusszal nem lehet útjait be­járni, a szűkre szabott időből pedig nem futja gyalogos sétára. Egyetlen megoldás, hogy a városnéző túrák utasai átszállhas­sanak a szigeti mikrojáratokra. Úgy tudjuk, ennek sem anyagi, sem más akadálya nincs — csak rendbe kellene ho­zatni a régi szerelvényeket, esetleg újakkal gyarapítani az állományt, és a kombinált utakat beilleszteni az utazási irodák prog­ramjába. Sőt: mi pesti tulajdonosok is sze­rettük a guruló szigetkerülést, és mind­annyian örömmel üdvözölnénk a mikro­buszok visszatértét. Tejpavilon és bisztró Ami a Margitsziget vendéglátó hálózatát illeti: többet és jobbat szeretnénk. A leg­nagyobb forgalmú helyeken tejpavilono­kat, pohár tejjel, kakaóval, ropogós kifli­vel, néhány székkel az árnyas fák alatt. Ez a műfaj illik ide a legjobban. És miért nincs a Szigeten hangulatos kert­vendéglő? A dekoratív víztorony idegen­forgalmi hasznosítása is stílusos lenne, kár, hogy számos akadályba ütközik. A Nagy­szálló vendéglátó helyei — az új Thermal Szálló éttermeivel, teraszaival, szórakozó­helyével kiegészülve — a Sziget felső ré­szén ellátják az igényes vendéglátás felada­tait. A déli részen azonban a vendéglátás új megoldásokat kíván, egységes koncepció alapján. A Palatínus strand modern étterme egyelőre győzi a rohamot. A Sportuszoda közönsége részére új bisztró létesítését tervezik. Legyen saját gazdája! Mi az,ami hiányzik agyorsabbfejlődéshez? „A Margitsziget Hovatartozása és Üze­meltetése" című tanulmány körültekintő­en boncolja ezt a kérdést. Többféle meg­oldási javaslatot ad, abból kiindulva, hogy a Margitsziget különlegesen kezelt üdülő­park legyen, amely betölti a már említett hármas funkciót. A megoldás kézenfekvő. Szükség van egyetlen olyan gazdára, amely a főváros nevében teljhatalommal intézkedhet a Margitsziget ügyeiben. Egységes koncepció másként nem is érvényesíthető. Ugyanilyen fontos, hogy legyen a főváros költségveté­sében egy bármilyen szerény, de elkülöní­tett anyagi alap a Margitsziget fejlesztési céljaira. A Sziget bevételei — az itt műkö­dő cégek, szervezetek bért fizetnek a fő­városnak a terület használatáért — talán lehetővé tennék egy szerény Margitszigeti Alap létrehozását. A befizetett bérek mér­tékét esetleg felül lehetne vizsgálni. A fejlesztés alapjául a már jóváhagyott távlati fejlesztési terv szolgál, kiegészítve az aktív kikapcsolódás feltételeire és a ven­déglátó hálózat fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal. Bizonyára számítani lehet az Országos Idegenforgalmi Tanács és az érde­kelt tárcák anyagi támogatására is a konk­rét célok megvalósításához. A Margitszigetnek nincs helybeli lakos­sága, akik társadalmi összefogással előre lendítenék a Sziget ügyét. De azért egy ilyen különlegesen értékes fővárosi terü­let igazán megérdemelne egy olyan társa­dalmi bizottságot, amely ügyel a célok meg­valósulására, figyelmével, javaslataival siet­teti a fejlesztést. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom