Budapest, 1976. (14. évfolyam)
9. szám szeptember - Bíró Anna: A Margitsziget jövője
gyógy-idegenforgalmunk legértékesebb létesítménye áldozatokat is követelt — de ha elkészül, bizonyára mindnyájan büszkék leszünk rá . .. Az ország legmodernebb gyógy-üdülőszá I ló ja 360 vendégnek ad majd helyet, egy-és kétágyas szobákban, lakosztályokban. Lesz bőséges parkolóhelye és számos nyilvános vendéglátó helyisége. Az egész Margitsziget vendéglátóipari hálózatát gyarapítják és színesítik majd az új éttermek, teraszok, különtermek, az Aesculap cukrászda-eszpresszó, a 140 vendéget befogadó éjszakai szórakozóhely, a Havanna. Ez utóbbi nemhogy gyarapít, de hiányt pótol. A gyógyászati bázis a Margitsziget három 70 fokos gyógyforrására épül. Orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai, bizonyos idegi eredetű és női betegségeket gyógyítanak majd az új szállóban. Orvosi ellenőrzés nélkül pedig uszoda, termálmedence, szauna, masszázs, kondícióterem, pezsgőfürdő és solarium áll majd a vendégek rendelkezésére. A munkálatok üteme alapján remélhető, hogy a Hotel Thermal Margitsziget, a terveknek megfelelően, 1978 elején megnyílik. A régi Nagyszálló és az új gyógyintézmény jelentékeny idegenforgalmi bázist teremt a Margitszigeten. Kívánatos tehát, hogy a vendégfogadás egyéb szükséges feltételeit, a megnövekvő mennyiségi és minőségi igényekhez mérten — a több hétig itt tartózkodó gyógyuló-lábadozó vendégek és a hazai közönség kívánságait együttesen figyelembe véve — szintén megvizsgáljuk. Csak az maradjon, ami idevaló A már említett távlati fejlesztési terv a Sziget északi részét az idegenforgalom, a kultúra, a középső és déli területeket a sport, a séta, a felüdülés céljaira szánja és ilyen alapon ad útmutatást a rendezésre. Mi tulajdonosok nem is gondolnánk, hány vállalat, intézmény, testület osztozik nevünkben a Szigeten. Húsznál is több! A fejlesztési program most kitelepítésre javasol olyan sportegyesületi létesítményeket, amelyek csak saját tagjaikat fogadják, megszüntetésre olyan sportpályákat, amelyek nem az egész közösséget szolgálják, úttörőtábort, amely másutt jobb feltételek között működhet. Néhány probléma már megoldódott. A Gyermekélelmezési Vállalat kétezer adagos főzőkonyhája másutt kap helyet, az úttörőtábor szintén. Több intézmény a fejlődő Hajógyári Szigetre költözik. A Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem megszüntet itt minden üzemi tevékenységet — kivéve a forrásvíz töltését. Ez szép és érdekes folyamat, amit a későbbiekben üvegfalon keresztül érdemes lesz a közönségnek bemutatni. Ivókút, büfé is csatlakozhat ehhez a produkcióhoz. A közlekedés javítására nyitott és fedett parkolókat létesítenek az északi és déli bejárónál, a 26-os autóbusz járataira pedig új, tágas kocsikat állítanak be. Realitás vagy vágyálom? A Szabadtéri Színpadok Igazgatósága kiemelkedő programot állított össze az idei nyárra. Július közepétől augusztus végéig népszerű operákat hallhatott a közönség, számos vendégművésszel. Az idegenforgalmi irodák kívánságára három alkalommal színpadra lépett az Állami Népi Együttes. A Szabadtéri Színpad művészi színvonala magas — de a szárnyaló szellem bizony roskatag porhüvelyben lakozik. Felújításra, modernizálásra szorul az egész intézmény, mindenestől, a nézőtér, az öltözők, a büfé is. Jó lenne — de ez talán már a vágyálmok kategóriájába tartozik —, ha legalább a nézőtér egy része fedett lehetne. A drága, sok fáradsággal előkészített produkciók akkor nem esnének áldozatul olyan gyakran a szeszélyes időjárásnak. A Vörösmarty Kertmozi ugyancsak kedvelt nyáresti programjuk a pestieknek — ennek értékét is jelentősen növelné egy fedett nézőtér . . . 12 hektárnál nagyobb, gyönyörűen parkosított területen fekszik legnagyobb termálvizes strandunk, a Palatínus. Nyári kánikulai napokon húszezren is megszállják és hűsölnek a hatalmas medencékben, a fák árnyékában. Ám ez a hatalmas strand is szűk már. A fejlesztési program egy része már megvalósult: a strand új területtel bővült, ahol labda- és játszóteret alakítottak ki. így a játék és a pihenés békésen megfér egymás mellett, nem ébred arra a napozó vendég, hogy labda repült a fejéhez. A Palatínus strand fejlesztési tervei új, fedett medencét és fontos felújításokat irányoznak elő — de nem a közeljövőre. Játszótér — felnőtteknek Régen a Sziget látogatása egy szűk társadalmi kör programja volt. Ma: tömegek igénye és szükséglete, hogy ezt a természet adta gyönyörű helyet felfrissülésre, kikapcsolódásra használják. Csakhogy a ma emberének nem kielégítő program egy fél napos séta, vagy padon üldögélés. Aktív pihenéshez, tömegsporthoz is lenne itt remek hely és lehetőség! Az őspark fái alatt jó lenne kocogni, futni, tornászni, pingpongozni, labdázni, esetleg egy sziget körüli evezésre befizetni. A Fővárosi Kertészeti Vállalat a közelmúltban létesített egy kis játszóteret a felnőtteknek. Ez kezdetnek jó — de folytatni kell! A Sportuszoda ugyanis nem a nagyközönségé, a tenisz stadion sem az övé, az evezős klubházakat is csak klubtagok használhatják. Az úttörő stadion helyét mielőbb át kell adni a nagyközönségnek, hadd sportolhassanak, mozoghassanak ott kedvükre. Hová tűntek a mikroszerelvények? Aki úgy dönt, hogy bejárja a Szigetet, komoly teljesítményre vállalkozik. Rutinos gyalogló legyen a talpán, aki bírja. Három éve még ügyes kis járművek futkároztak a Sziget útjain: mikrobusszal vontatott szerelvények, nyitott kocsikkal. Az állomásai még megvannak — a szerelvények eltűntek. Nagy kár. Idegenforgalmi szezonban a hazai és külföldi turisták városnéző panoráma autóbuszokból ismerkednek a főváros szépségeivel. És éppen egyik fő büszkeségünk, a Sziget, kimarad ebből a programból, mert autóbusszal nem lehet útjait bejárni, a szűkre szabott időből pedig nem futja gyalogos sétára. Egyetlen megoldás, hogy a városnéző túrák utasai átszállhassanak a szigeti mikrojáratokra. Úgy tudjuk, ennek sem anyagi, sem más akadálya nincs — csak rendbe kellene hozatni a régi szerelvényeket, esetleg újakkal gyarapítani az állományt, és a kombinált utakat beilleszteni az utazási irodák programjába. Sőt: mi pesti tulajdonosok is szerettük a guruló szigetkerülést, és mindannyian örömmel üdvözölnénk a mikrobuszok visszatértét. Tejpavilon és bisztró Ami a Margitsziget vendéglátó hálózatát illeti: többet és jobbat szeretnénk. A legnagyobb forgalmú helyeken tejpavilonokat, pohár tejjel, kakaóval, ropogós kiflivel, néhány székkel az árnyas fák alatt. Ez a műfaj illik ide a legjobban. És miért nincs a Szigeten hangulatos kertvendéglő? A dekoratív víztorony idegenforgalmi hasznosítása is stílusos lenne, kár, hogy számos akadályba ütközik. A Nagyszálló vendéglátó helyei — az új Thermal Szálló éttermeivel, teraszaival, szórakozóhelyével kiegészülve — a Sziget felső részén ellátják az igényes vendéglátás feladatait. A déli részen azonban a vendéglátás új megoldásokat kíván, egységes koncepció alapján. A Palatínus strand modern étterme egyelőre győzi a rohamot. A Sportuszoda közönsége részére új bisztró létesítését tervezik. Legyen saját gazdája! Mi az,ami hiányzik agyorsabbfejlődéshez? „A Margitsziget Hovatartozása és Üzemeltetése" című tanulmány körültekintően boncolja ezt a kérdést. Többféle megoldási javaslatot ad, abból kiindulva, hogy a Margitsziget különlegesen kezelt üdülőpark legyen, amely betölti a már említett hármas funkciót. A megoldás kézenfekvő. Szükség van egyetlen olyan gazdára, amely a főváros nevében teljhatalommal intézkedhet a Margitsziget ügyeiben. Egységes koncepció másként nem is érvényesíthető. Ugyanilyen fontos, hogy legyen a főváros költségvetésében egy bármilyen szerény, de elkülönített anyagi alap a Margitsziget fejlesztési céljaira. A Sziget bevételei — az itt működő cégek, szervezetek bért fizetnek a fővárosnak a terület használatáért — talán lehetővé tennék egy szerény Margitszigeti Alap létrehozását. A befizetett bérek mértékét esetleg felül lehetne vizsgálni. A fejlesztés alapjául a már jóváhagyott távlati fejlesztési terv szolgál, kiegészítve az aktív kikapcsolódás feltételeire és a vendéglátó hálózat fejlesztésére vonatkozó javaslatokkal. Bizonyára számítani lehet az Országos Idegenforgalmi Tanács és az érdekelt tárcák anyagi támogatására is a konkrét célok megvalósításához. A Margitszigetnek nincs helybeli lakossága, akik társadalmi összefogással előre lendítenék a Sziget ügyét. De azért egy ilyen különlegesen értékes fővárosi terület igazán megérdemelne egy olyan társadalmi bizottságot, amely ügyel a célok megvalósulására, figyelmével, javaslataival sietteti a fejlesztést. 32