Budapest, 1976. (14. évfolyam)
1. szám január - A címlapon: A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola diákotthona a Bécsi úton (Csigó László felvétele)
Siklós Péter felvétele még ki nem elégíthető szükségletek. A kétségkívül meglevő és megmaradó problémák ellenére — amelyekről szeretnénk minden kendőzés nélkül beszélni, és amelyekről a párt- és a kormányszerveket is őszintén tájékoztattuk — egész V. ötéves tervünket a minden eddiginél gyorsabb fejlődés lehetősége jellemzi. kedésnek ez az üteme egyrészt azt jelenti, hogy fővárosunkban még egyetlen ötéves terv alatt sem épülhetett annyi lakás, általános iskola, bölcsőde, kórházi ágy és kereskedelmi létesítmény, még soha ennyi pénzt nem fordíthattunk közműveink, közlekedési-, egészségügyi- és művelődésügyi hálózatunk fejlesztésére, mint az V. ötéves tervben. Másfelől azt is jelenti, hogy az V. ötéves terv fejlesztési lehetőségei elérik a népgazdaság teherbíró képességének felső határát. Tisztában kell tehát lennünk azzal, hogy fejlesztési lehetőségeink az V. ötéves tervben tovább nem növelhetők. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy fővárosunkban az V. ötéves tervben is maradnak meg nem oldható problémák, jogos, minden tekintetben indokolt, de egyelőre Első: a lakásépítés Fejlesztési célkitűzéseink rangsorolását a társadalmi szükségletek határozzák meg. Változatlanul célkitűzéseink első helyén szerepel a tömeges lakásépítés folytatása, a lakáshiány csökkentése. Közel 100 ezer lakás felépítését tervezzük öt év alatt, ebből a nettó lakás-szaporulat körülbelül 70 ezer lesz. Számításaink szerint, ha lakásépítési tervünket teljesítjük, új lakáshoz jut a ma nyilvántartott, lakással egyáltalán nem rendelkező lakásigénylők több mint 1 /3 -a, és a lakásépítés komplexitása révén biztosíthatjuk mintegy 320—350 ezer fővárosi lakos számára a korszerű lakáskörülményeket, valamint az eddiginél sokkal szélesebb körű és magasabb szintű ellátást. Először nyílik lehetőség arra, hogy mintegy 20—22 ezer telepszerűen elhelyezkedő, magánerőből épülő lakáshoz is a Fővárosi Tanács biztosítsa— a területelőkészítés és közművesítés mellett — a kapcsolódó létesítmények felépítését. E konstrukció keretében jelentősen növeljük a vállalati támogatással épülő munkáslakások számát. A komplex lakásépítés feladatainak nagy méretét jelzi, hogy az egyedi nagyberuházásokon — a metró és szemétégetőmű felépítésén — kívül, a rendelkezésünkre álló fejlesztési eszközök közel 2/3 részét, mintegy 40 milliárd Ft-ot erre a célra fordítjuk. Ám e kiemelkedő tervcélok negvalósítása sem teszi lehetővé az V. ötéves tervben a mennyiségi lakáshiány teljes megszüntetését a fővárosban. Ennek a feladatnak a megvalósítását csak több tervidőszakon keresztül tűzhetjük ki reális célként. Ez a magyarázata annak is, hogy csak minimálisan kívánjuk növelni az V. ötéves tervben építendő lakások átlagos alapterületét. Viszont a népesedéspolitikai intézkedések hatására növekvő létszámú családok jobb elhelyezése érdekében az 53 m2 -es átlagos lakás alapterület betartása mellett 95%-ra növeljük a több férőhelyes, több helyiséges, elsősorban félszobákkal növelt lakások részarányát, és 5%-ra csökkentjük az 1 szobásokét. Előzetes elképzeléseink szerint az állami lakásépítés mintegy 27, a magánerőből történő telepszerű lakásépítés pedig közel 60 építési területen valósul meg. A legtöbb lakás Békásmegyeren, Kőbánya-Újhelyen, Pesterzsébeten, Csepelen, Újpesten, Kispesten, a XIII. kerületben, valamint a Fehérvári úton épül fel. Rendkívül nagyjelentőségű feladata V. ötéves tervünknek a fővárosi lakóházak fenntartása és felújítása. Ez lesz az első olyan tervidőszak, amelyben megkezdhetjük a több évtizede felhalmozódott kb. 20 milliárd forint összegű felújítási lemaradás megszüntetését. Erre a célra a rendelkezé-
