Budapest, 1976. (14. évfolyam)
6. szám június - Tamás Ervin: Szombathely
Gáti Vilmos Mellékutca Aki az Üllői út páratlan oldalán tépkedve, a Kun Béla térnél - vagy ahogy régen nevezték, a Ludovikakertnél — megáll a sarkon, nemigen lát többet a Márton utcából, mint azt a darabot, ami a következő keresztutcáig, a Tűzoltó utcáig terjed. Ezúttal nem is áll szándékunkban több, mint ezt a saroknyi darabot szemügyre venni. Utunkat a legmagasabb házszámoknál, az Üllői út sarkánál kezdjük. A Márton utcának ez a vége szoros kapcsolatban van a főútvonallal. Úgy is szokták emlegetni, hogy az Üllői út egyik mellékutcája, amelyiknek a másik vége a Mester utcánál kezdődik. Ez a kissé ellentmondásos meghatározás a valóságot tükrözi. A lakók élete inkább kapcsolódik a sűrű forgalmú Üllői úthoz, mint a jóval csendesebb Mester utcához. A két első ház — illetve a két utolsó — pedig szinte az átmenet jelképe. A páros oldalon közel fél évszázada ez a tábla áll a 42-es számú ház kapuján: „Bejárat a másik oldalon." Ez az épület ugyanis azonos az Üllői út 103-mal, annak ide néző oldala. Szemben az Üllői út 105. terpeszkedik, elfoglalva az utolsó Márton utcai házhelyet. Kérdéses ezek után, hogy Márton utcai nevezetességnek tekinthetjük-e a sarkon levő Sas patikát? (Azelőtt hívták így, de ma is ott látható polcai felett a fából faragott névadó sasmadár.) Egyik kijárata az Üllői útra, a másik a Márton utcára nyílik. Ma ezt a nevet viseli: Fővárosi Gyórgyszertári Központ 907-es számú „Richter Gedeon" gyógyszertára. Benn emléktábla hirdeti, hogy itt tevékenykedett a névadó 1901 és 1907 között. Jó lenne utcánkhoz számítani a patikát, mert ezzel egyszersmind bevehetnénk a leltárba a márványtáblát is. Ilyesmivel úgysem számolhatunk már, mert nincs belőle a Márton utcában egy fia sem. Noha lakott nevezetesség a környéken, például Móricz Zsigmond az Üllői úton — de egy sarokkal lejjebb, József Attila pedig a Gát utcában — ami viszont legalább keresztezi a Márton utcát. De itt senki sem lakott, akinek a neve márványért kiáltana. A Márton utca e saroknyi darabján 15 házhely van. A páros oldalon 8, a páratlanon 7. 14 ház állt itt még a közelmúltban is. Ami a házakat illeti, van közöttük öt darab háromemeletes, de ebből — amint látjuk — kettő tulajdonképpen főútvonalhoz tartozik Volt régen egy hatodik háromemeletes ház is, a 35/b., de ezt telitalálat érte 1944 tavaszán; telkén ma JAVSZER-telep van. Ez a bombatalálat volt egyébként az első alkalom, amikor a történelem egyenesen ide az utcába jött be. (16 halott maradt a romok alatt.) Nem mintha az itt lakókat nem kellene a történelemformáló erők között számon tartani, csupán az a helyzet, hogy máskor nem itt szoktak zajlani az események. A lakóknak, hogy részeseik lehessenek, előbb el kell hagyniok a mellékutcát. Néha tömegesen, mint például az első világháború idején Virág úr, aki a 35/a-ból — több szomszéddal együtt — öt esztendőre távozott 1914-ben, és öt tizennégy éven aluli gyermeket hagyott otthon, kereső nélkül. Vagy özv. Vargáné férje az azóta lebontott 38-ból, aki néhányadmagával soha többé nem