Budapest, 1976. (14. évfolyam)

6. szám június - Tamás Ervin: Szombathely

Városrendezési Szabályzat Budapest lakóövezeteinek fontosabb jellemzői övezeti a telek legkisebb a legnagyobb övezeti jel szélessége hosszúsága területe beépítési épület­lakásszám m m m mérték % magasság m db 01 az építésügyi hatóság állapítja meg, (14 m 28 nincs 02 rendezési terv, vagy kialakult telekméretek mélység az 17 korlátozás alapján utca vonaltól) 03 20 30 1000 25 11 12 04 20 30 1000 20 10 8 05 16 30 600 20 8 4 06 24 50 2000 10 10 6 11 az építésügyi hatóság — rendezési 30 nincs 360/ha 12 terv alapján -— esetenként állapítja meg 30 korlá-280/ha 13 20 tozás 180/ha nem jelölt egyéb területfelhasználási kate­góriák is övezeti számot kaptak (pl. lakó­telep-, közmű-, közlekedési-, zöldterüle­tek). Különös hangsúllyal szerepel a sza­bályzatban a környezetvédelem. A BVSZ vonásai közül néhány: — meghatározza a lakóépületek szint­terület számításának módját (ami az OÉSZ-ben nincs meg), — meghatározza a homlokzat-, illetve épületmagasság értelmezését (a mindennapi gyakorlatban felmerült viták miatt a külön­leges esetekre is alkalmazható előírást kel­lett adni: pl. lejtős terep, jelentősebb tető­felépítmény esetére), — 360 m2 -ben (100 öl) szabja meg a be­építhető legkisebb telekméretet, hogy a spekulációs régi telekosztással kialakult területek további bezsúfolódását megaka­dályozza, — az eddigivel szemben szigorítja az ol­dalkert és a beépítettség kötelező mérté­két, mert különösen a társasház övezetek­ben a lakókörnyezetre károsan sűrűsödött a beépítés (elég végignézni a budai hegy­vidéken), — konkrét előírásokat ad a tömbtelkes lakóövezetekre is (hiszen a telepszerű ma­gánerős lakásépítés jelentősen növekszik, a lakótelepekre korábban csak az eseti rész­letes rendezési tervek voltak mérvadók), — szabályozza a telek burkolható felü­letének mértékét, előírja a fennmaradó te­rület kertesítését, — a 06-os (régen IX. jelű) övezet erdő­jellegének megóvására az eddigi korlátlan lakásszámot max. 6-ban állapítja meg, és a beépítést 10%-ra csökkenti. A már kialakult állapot a telekalakításnál és a beépítésnél továbbra is figyelembe ve­hető. A 121. §. lehetőséget ad arra, hogy a ta­nácselnök egyes rendelkezések alól előzetes felmentést adjon, nagyon indokolt esetben: ha azt a közérdek (városfejlesztés, gazdasá­gosság) megkívánja, ha az OÉSZ előírásait nem érinti, és amennyiben harmadik sze­mély érdekeit nem sérti. Az eseti felmentés nem hatósági jellegű eljárás, hanem a Fő­városi Tanács elnökének fenntartott jog. Ilyen felmentést csak az építési engedélye­zési eljárás előtt lehet kérni; engedély nél­küli építkezés vagy az engedélyezett terv­től való eltérés esetén felmentés nem ad­ható. A helyszínrajzot, vázlattervet, számí­tásokat tartalmazó kérelmet szakmai szem­pontból a Városrendezési és Építészeti Főosztály véleményezi. Az új jogszabályzathoz módosított övezeti terv tartozik. Ez az általános ren­dezési tervetfigyelembevéve, azabban meg­határozott területfelhasználási kategóriákat tovább bontja, a területek lehatárolását pontosítja. A korábbi övezeti terv módo­sítása azért vált szükségessé, mert — a műszaki nyilvántartás céljára készí­tett 1:2000 méretarányú új városmérési szelvények részletesebb információval ren­delkeznek, — a kerületi tanácsok igényei és a kiala­kult helyzet miatt szükségessé vált egyes külterületeket is építési övezetbe sorolni, — az erdőtelepítési programtervet, to­vábbá a vb-nek a lakásépítések területi el­helyezésére hozott döntéseit is figyelembe kellett venni. Az új szabályzat eljárásjogi szabályokat nem tartalmaz; elsősorban szakmai jellegű, anyagi jogszabály. Az övezeti tervvel együtt az építészeti szakemberek számára ad hasz­nos eligazítást, és biztosítja a főváros rende­zett fejlődésének lehetőségét. Végezetül ismertetjük Budapest övezeteit az egyes területfelhasználási kategóriákon belül Telkes lakóövezetek 01. Tömör városias (általában zártsorú) be­építés céljára kijelölt terület 02. Laza városias (általában zártsorú) be­építés céljára kijelölt terület 03. Laza városias (általában szabadonálló) beépítés céljára kijelölt terület 04. Laza városias (általában szabadonálló) beépítés céljára kijelölt hegyvidéki terület 05. Családi házas beépítés céljára kijelölt lakó jellegű (vegyes) terület 06. Családi házas beépítés céljára kijelölt üdülő jellegű (vegyes) terület 1. Tömbtelkes lakóövezetek (lakótelep-terü­letek) 11. Tömör városias beépítés céljára kijelölt lakótelep-terület a belső városrészben 12. Tömör városias beépítés céljára kijelölt lakótelep-terület a külső városrészben 13. Laza városias beépítés céljára kijelölt — általában hegyvidéki — lakótelep-terület. 2. Üdülő terület 21. Duna menti üdülőterület közösségi üdülőépületek és sportlétesítmények szá­mára 22. Hegyvidéki üdülőterület üdülőépüle­tek számára 3. Intézményterület 31. Történeti vagy városképi értékű, illető­leg jelentőségű, megkülönböztetett elbí­rálást igénylő terület 32. Országos jelentőségű közösségi léte­sítményeket tömörítő központi terület (városközpont) 33. Városrész- vagy kerületi intézmény­központ részéi e kijelölt terület 3-1. Közösségi létesítmények részére kije­lölt terület 35. Jelentős zöldfelületet igénylő közösségi létesítmény részére kijelölt terület S Sportterület St Strandfürdő T Temető 4. Ipari terület 41. Ipari terület, legfeljebb 300 m védőtá­volságot igénylő üzemek részére 42. Ipari terület, legfeljebb 50 m védőtávol­ságot igénylő üzemek részére 43. Raktározási terület 44. Bányaterület 5. Egyéb rendeltetésű (közmű) terület 51. Közmű terület 52. Jelentős zöldfelületet igénylő közmű­terület 6. Közlekedési terület 61. Gyorsforgalmi, főforgalmi, forgalmi út, és ezek csomópontjai 62. Közúti járműtelep 63. Vasúti terület, pályaudvar 64. Víziközlekedési létesítmény területe 65. Repülőtér 7. Zöld- és erdőgazdasági rendeltetésű terület 71. Közpark A. Közpark, korlátozott beépítés lehetősé­gével 72. Ödülőerdő (parkerdő, sétaerdő, erdő jellegű fásítás) 73. Közhasználatra nem szánt védőerdő (védőfásítás, védőzöldsáv) 8. Mezőgazdasági rendeltetésű terület 81. Zártkert 82. Nagyüzemi mezőgazdasági termelő te­rület 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom