Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Gábor István: Münnich Ferenc utca 7.

Csigó László felvételei Egy régi épület új élete Gábor István Münnich Ferenc utca 7. A Münnich Ferenc (Nádor) utca kialaku­lása elválaszthatatlan ennek az egész város­résznek a történetétől. A XIX. század ele­jén ezt a területet — amelynek egyik közép­pontjában a Nádor utca áll — a jelenlegi Belvárostól a Szabadság térig, az egykori Újépületig Lipótváros néven Pesthez kap­csolták, és az itt levő telkeket felparcellázva kiárusították. Ennek köszönhető, hogy a Lipótváros szabályozása még a beépítések előtt megtörtént, és ezzel ez a kerület akko­riban a legszebb városrésszé alakult. 1. Magát a Nádor utcát még a XVIII. szá­zad végén, amikor az utcának a Duna felé eső része nem volt kiépítve, „Auf der Neubau"­nak nevezték, mert az utca a Neugebáub­dehoz, a hirhedt Újépülethez vezetett. A XIX. század elején, az utca modernebb for­májának kialakulásakor Windgasse lett; az egyik magyarázat szerint az itteni állan­dó léghuzat miatt. De ahogyan „A 150 éves Lipótváros" című munkájában Pásztor Mi­hály kifejtette, az utca elnevezésének más volt az eredete. Az utca végén volt ugyanis a városi kikötő, a Städtischer Auswind-Platz, és ebben az esetben nem Der Wind­ről — a szélről —, hanem Die Winde-ről — a kirakáshoz szükséges emelőcsigáról — volt szó. A Wind szó azonban a szél-válto­zatban maradt meg; első magyar elnevezése­kor így lett Szél utca. 1847-ben, József ná­dor halála után pedig Nádor utcának keresz­telték el. Ebben az utcában, amely a korai város­szabályozás jóvoltából kapta meg egyenes, rendezett formáját, több házat épített a XIX. század első felének híres építőművé­sze, Pollack Mihály. A Nádor utca 7. szám alatti lakóház — amelynek történetét ez a cikk tárgyalja — eredetileg a Windgasse 212. szám alatt volt a hatóságoknál bejegyezve, és a Fővárosi Levéltárban föllelt iratok szerint Martin von Hanzely (más irat szerint Hani­zely, bár ez lehetett másolati hiba is) épít­tette. Az építésre a kérést és a tervrajzot Pollack Mihály 1821. március 24-én adta be a Szépítő Bizottmányhoz — más elneve­zés szerint Pesti Szépítészeti Bizottmány, vagy Szépítő Bizottság —, amelynek 1809-től három évtizeden át ő volt az elnöke. A 16 Az előcsarnok részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom