Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Gábor István: Münnich Ferenc utca 7.

Díszes lépcsőházi kandeláber kérvényt március 26-án iktatták, s április 6-i keltezéssel megtalálható az iraton a városi tanácsos és a városi mérnök egyetértő véleménye. Április 8-án a művész megkapta az építési engedélyt. 2. Mielőtt magáról a Nádor utca 7. számú házról szó esnék, feltétlenül meg kell emlékeznünk röviden az építőről is. Pollac xnak rendkívül jelentős szerepe volt a múlt század első felében a pesti városkép kialakításában. Bierbauer Virgil szerint 35 évi működése alatt Pollack 138 épület-tervére kapott engedélyt. Gerlóczy Gedeon a Magyar Építőművészet 1955-i évfolyamában megjelent cikkében már 150-nél több olyan pesti házról tesz említést, amelyet Pollack Mihály épített. Ha a pontos számot nem tudjuk is — ennek egyik szomorú oka a későbbi nagyon gyakori átalakítás, amiről még a Nádor utca 7. számú ház kapcsán is lesz szó, és ami olykor homályba borította az eredeti tervező és kivkelezó nevét —, Major Máténak feltétlenül igaza volt, amikor a művészre emlékező egyik cikkében azt írta, hogy „Pollack Mihály egyike a magyarországi klasszicizmus legkiválóbb, európai vari építésszel, akinek építésvezetőjeként részt vett a várbeli Sándor-palota építkezésében. 1809-től kivitelezte az Aman János tervei alapján épült pesti Német Színházat, ahol önálló tervező munkát is végzett. Még ugyanebben az évben, Hild János halálát követően a Szépítő Bizottmány elnöke lett, és ebben a tisztében működött harminc éven át. önálló művei közül a lakóházakon kívül három fontos pesti alkotása volt: az első Vigadóépület, amelyet az osztrák Hentzi tábornok ágyúi 1849-ben leromboltak, a Ludovika Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Sajnálatos, l^igy.eredeti formájában csak a Nemzeti Múzeum maradt fenn, s hogy időközben az általa épített magánházakat is átalakították. rangú mestereinek, méltó tagja a nagy magyar mesterek galériájának". Ehhez Major Máté zárójelben még hozzáfűzte: „Az azonban még kellőképpen meg nem vizsgált probléma, hogy a magyar klasszicizmus jeles alkotóinak — köztük Pollacknak — műveiben mennyiben tükröződnek a nagy reformkor mozgalmai és gondolatai, sőt, mennyiben járulnak e művek hozzá ... a 48-as forradalom előkészítéséhez." Pollack Mihály 1799-ben kezdte meg munkásságát, az akkoriban elhunyt Kraus Mihály építőmester utódaként. Elsőként be kellett fejeznie a Deák téri evangélikus templom építkezéseit. 1805-ben helyreállította a pécsi négytornyú székesegyházat. 1806-ban kapcsolatba került Aman János bécsi ud-Lépcsöfeljáró