Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Tamás Ervin: Salgótarján

Vidu Sándor Lakásszövetkezetek A lakásszövetkezetek létre­jöttének egyik alapvető feltéte­le mindenütt a világon a nagy­város. Itt a legsúlyosabbak a lakásproblémák. A lakásszövetkezeti megoldás­ban többféle „szövetkezeti alak­zat" játszhat szerepet. Az egyik csak a ház-, lakásépítéshez szük­séges pénz, tőke előteremtését hivatott segíteni. Más forma a családiház építő szövetkezet, amely feladatának a különálló családiházak építését és az épí­tés pénzügyi feltételeinek meg­teremtését tekinti. Az európai országokban a század első felé­ben létrejött lakásszövetkezetek megint más típusúak. A szövet­kezetek bérházat építtettek vagy vettek, esetleg béreltek, és így juttatták tagjaikat lakáshoz. Is­meretesek még az otthon-, sza­natórium és üdülő szövetkeze­tek is, de ezek már nem a ki­mondottan lakásszövetkezet ka­tegóriába tartoznak. Magyarországon és elsősorban Budapesten a lakásszövetkezet két formája ismeretes mind a múltban, mind a jelenben: a lakásépítő és a lakásfenntartó szövetkezet. Mindkettőre szép számú példát találunk. Vannak országok, ahol csak az egyik la­kásszövetkezeti forma él; de van a miénktől eltérő, többféle társulás is. A szövetkezetek létrejöttének alapfeltétele az anyagiak előte-Fadrusz u. 5. Dózsa György út 64. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom