Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - Tamás Ervin: Salgótarján

Budapesten remtése, építési hitelek, kölcsönök, s egyéb állami vagy magán jellegű hozzájárulások formájában. Az első budapesti lakásépítő szövetkezet létrehozására 1871-ben történt kísérlet, néhány tisztviselő kezdeményezésére. Több mint tíz év telt el azonban a megvalósításáig. Az első fővárosi lakásszövetkezet 1883-ban alakult meg, Házépítő Tisztviselők Egylete néven. Ebből fejlődött ki a Népliget melletti tisztviselőtelep. Az első lakásépítő szövetkezet tagsága kisfizetésű — de fixfizetésű! — köztisztviselőkből tevődött össze. Ez a tisztviselői alapjelleg az 1920-as évek végéig, sőt később is megmaradt. (A harmincas években már van néhány munkás taggal rendelkező lakásszövetkezet.) Az állam ugyanis csak a biztos „egzisztenciával" rendelkezőket támogatta a lakásépítéshez szükséges pénzkölcsönökkel. A századfordulóig több lakásépítő szövetkezet jött létre. Az első statisztikai kimutatás az 1906-os adatokat tartalmazza. Budapesten ebben az évben 23 szövetkezet működött, melyeknek 32 házuk volt. 17-nek volt egy-egy, hat szövetkezetnek pedig egynél több háza. Budán négy, Pesten pedig 28 szövetkezeti tulajdonú ház állott. A 32 szövetkezeti házban 794 lakószobát tartottak nyilván. Húsz év elteltével is ugyanennyi a ház-, illetve lakásszövetkezetek száma. 1930-ra azonban jelentős változás történt. Ekkorra Budapesten már 79 életképes lakásfenntartó szövetkezet van. Házaik száma 104. Budán 56, a pesti oldalon 48 szövetkezeti házat találunk. Lakószobáik száma 5420. A 79 szövetkezet közül 67-nek volt egy, 12-nek több háza. Nemcsak a szövetkezeti házak, hanem az egyes házakban levő helyiségek száma is emelkedett. Míg 1906-ban egy szövetkezeti háznak 35, 1930-ban már 69 helyisége volt. Egyegy szövetkezeti ház tagjainak, tehát tulajdonosainak (és nem lakóinak) a száma 1930-ban átlag 53 főt tett ki. A szövetkezeti házakból Budán az I. kerületben épült a legtöbb: 10; Pesten a IX. kerületben 13, Kőbányán 9, a VII. kerületben 6. A Belvárosban, az akkori IV. kerületben mindössze egy szövetkezeti tulajdonú házról tudunk. Néhány „ős-szövetkezeti ház" címe a mai utcaelnevezésekkel: Alkotás u. 11., Bartók Béla út 22., Bartók Béla út 84., Batthyány u. 46., Bercsényi u. 9., Budafoki út 19., Dózsa György út 64., Fadrusz u. 5., Ilka u. 26., Kékgolyó u. 15., Lágymányosi út 7., Logodi u. 9., Logodi u. 31., Lövőház u. 34., Tölgyfa u. 8., Várfok u. 8., Villányi út 4. stb. A szövetkezeti lakások nagyság szerinti megoszlása egy korabeli statisztikai kimutatás alapján a következő volt: 1 szoba, konyhás lakás 8,—% 2 szoba, konyhás lakás 2,4% 2 szoba, konyha, fürdőszobás 24,8% 3 szoba, konyha, fürdőszobás 39,5% 4 szoba, konyha, fürdőszobás 21,9% 5 szobás és ennél nagyobb 3,4% A statisztikából látható, hogy a lakások zöme fürdőszobával épült; a fürdőszoba nélküliek szolgálati lakások voltak. Csak a tagok számára készült komfortos lakás. A lakások szobaszáma nem a család nagyságától, hanem a szövetkezeti tagok jövedelmétől függött. Voltak olyan szövetkezeti házak, amelyekben három szobásnál nagyobb lakás nem épült, viszont olyanok is, ahol a lakások zöme 4 és 5 szobás volt. A szövetkezeti lakások évi bére Új szövetkezeti házak a Leányka utcában