Budapest, 1976. (14. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: A Népköztársaság útja 88—90. sz. ház homlokzatának részlete (Csigó László felvétele)

XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1976 MÁJUS 1 FÚVÍR0S FOLYÓIRAT« A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS. a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA|OS Főszerkesztő-helyettes: KATONA ÉVA A szerkesztősét elme: 1014 Budapest I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A Lapkiadó Vállalat VII., Lenin krt.»—11. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT © 76.0750 Athenaeum Nyomda, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest V., József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850. Postacím: 1900 Budapest Index: 25 1S1 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda elmén. Előfizetési dfj: negyedévre 30,— Ft. félévre 60,— Ft, egy évre 120.— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 óráig VII., Lenin krt.»—11 IV. 457. Telefon: 223-625 Olvasószolgálat: Népszínház u. 24. Telefon: 343-610 Olvasószerkesztő: KÖVENDI|UDiT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A tap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL Szűcs Istvánné főtitkár az úttörő­mozgalomról 4 Urbanizálódó ország XV. Tamás Ervin: Salgótarján 8 Gábor István: Münnich Ferenc utca 7. 16 Vargha Balázs: Déry Tibor ezer alakban IV. 22 Dr. Tetnesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye III 24 FÓRUM Heim Ernő: A minőségi és mennyiségi lakáshiány ellentmondásai . . 30 Visszaemlékezések Gábor Sándorné: Egy berámázott tanítói oklevél 33 Megay László: Iskola a Csalogány utcában 36 Zolnay László: A régi budai fazekasság emlékeiből 38 A címlapon: A Népköztársaság útja 88—90. sz. ház homlokzatának részlete (Csigó László felvétele) A hátsó boritón: Győi ostromát ábrázoló borítás puska-ágyazaton (részlet) A fegyver a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona {Csigó László felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész: Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes: Dr. TRAUTMANN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Hajduska István A főváros múltjának kutatói Barátságtalan téli időben nyílt meg a főváros legújabb aluljárója, amely leg­alább a gyalogosok számára ismét összeköti a még kettészakított Váci utcát. Első láto­gatóit hűvösen-huzatosan fogadta, mégis, a budapesti lokálpatrióták szeretettel vet­ték birtokukba a legújabb fölszín alatti nevezetességet, mint a város fiatalodásra való fogékonyságának ismételt bizonyítékát. És ugyancsak nagy sikert arattak azok a táblák, amelyek az aluljáró falán az öreg Belváros múltjáról tudósítottak. Kiváló gondolat volt, hogy ezt a forgalmas útsza­kaszt az ősrégi Pest fölnagyított képeivel díszítették. Még azokban a sietésre ösztö­kélő hideg és párás téli napokban is sok nézője akadt e szabadtéri kiállításnak. Az érzelmekben kevés szerep jut a hig­gadt indokolásnak. Erejük logika nélkül is hatalmas. Ám a lokálpatriotizmus akkor válik igazán méllyé és tartóssá, ha az egy­szer mégis fölbukkanó, s később mindin­kább sokasodó „miért?"-ekre nem pusztán ennyi a válasz: csak. Az eszmélésnek rend­szerint első lépése: a kíváncsiság, városunk, kerületünk vagy szűkebb környezetünk múltja iránt. így válik tartalmassá a jelen­nek szenvedéllyel megrajzolt képe, s ki­bontakozik a reményteljes, szép és okos kívánságok megvalósulásával kecsegtető jö­vő körvonala is. Furcsa vonzalom él a lakosságban városa iránt. Az emberek nagyon vágyakoznak arra, hogy meghitt kapcsolataik szövődje­nek szűkebb és tágabb környezetükkel. E múlhatatlan vonzalom önzetlen és lelke­sen tevékeny hívei gyűltek össze ez év januárjában a Hazafias Népfront budapesti bizottságának hívására, hogy megbeszél­jék a fővárosi helytörténeti mozgalom te­endőit. A II. Budapesti Helytörténeti Konferen­cia állásfoglalásából idézünk. „A helytörténeti mozgalom minden fő­városi lakos számára lehetőséget teremt, hogy elmélyült ismerője lehessen Buda­pest történelmi múltjának, gyűjtője ha­gyományainknak és a múlt tárgyi emlékei­nek, megörökítője napjaink jelentős válto­zásainak, amelyek holnap már történel­münk részévé válnak. A helytörténeti mozgalom erőssége, hogy résztvevőit a patriotizmus, a főváros féltő szeretete köti össze. Ezért a mozga­lomban a társadalom minden rétege, kor­osztálya, bármilyen világnézetet valljon is, megtalálja a helyét. A helytörténeti mozgalom a fővárosban is három tényezőből áll: a gyűjtő és kutató munkából, a nyert ismeretek földolgozásá­ból, s ezeknek közkinccsé tételéből." A Konferencia elé terjesztett jelentés a fővárosi helytörténeti tevékenység egyik figyelemre méltó ágának nevezte a tárgyak gyűjtését. Több kerületben így keletkez­tek múzeumi rangú, az országos múzeumi hálózatba besorolt gyűjtemények, amelyek már a Budapesti Történeti Múzeum szak­mai felügyelete alá tartoznak. Az effajta kerületi kismúzeumok több ezer tárgyat őriznek. Ám e büszke bejelentést egy bá­natos mellékmondat követi: általá­ban nem kielégítő körülmények között." Melyek e kerületek? Azok, ahol szoros a kapcsolat a lakossággal, a kerületi hely­történeti bizottsággal. A jó példák között szerepel Kispest. Ott történt, hogy a le­bontásra ítélt épületeket szemrevételezve, a helyi aktívák többszáz várostörténeti emléket mentettek meg. A többször is dicsérőleg emlegetett XIX. kerületi helytörténeti bizottság és klub a kispesti Nagy Balogh János festő­művészről elnevezett kiállító terem helyi­ségeiben működik. Az intézmény vezetője és egyben a helytörténeti bizottság titkára: dr. Rózsai Ágnes, aki pályakezdése óta elkö­telezettje ennek az ügynek. A budapesti Tudományegyetemen szerzett diplomájá-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom