Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Kőszegi Kontra György: Milyen lesz a főváros hegyvidéke?

Kőszegi Kontra György Milyen lesz a főváros hegyvidéke? A főváros tizenkettedik kerületét hegyvidéknek nevezik az itt lakók. S amióta a kerületi tanács negyedévenként megjelenő lapot ad ki Hegyvidék címmel, az elnevezést akár hivatalosnak is lehet tekinteni. Budának ez a része sokak előtt ismert, ha máshonnan nem, az általános iskolai tankönyvekből. Az alsó tagozatos olvasmányok is megemlítik az úttörővasútat, a fogaskerekűt, a János-hegyi kilátót, fényképet is közölnek a tájról, s hozzáteszik: a budai hegyvidék régen a kiváltságosok údúlő, pihenő helye volt, ma pedig sok százezer dolgozó ember számára nyújt kikapcsolódást. A földrajzkönyveket és útikalauzokat lapozgató ember megtudja továbbá, hogy nemcsak idegenforgalmi, turisztikai látványosság a budai hegyvidék, hanem óriási erdeivel, rétjeivel a füstös főváros , tüdeje" is. Ilyen ismeretekkel felvértezve foglal helyet a kiránduló a fogaskerekű vasút kocsijában, s kényelmesen elhelyezkedve a jobb oldali ablak mellett, felkészül a csodálatos természeti látvány befogadására. A táj, a kilátás valóban felejthetetlen. Már a panorámáért is érdemes volt útra kelni. A kocsi másik oldalán ülőknek egyéb néznivalójuk is akad. Hatalmas kerteket láthatnak, meg vadonatúj villákat. Eltűnődhetnek, milyen ügyesen alkalmazkodik a házépítő ember a hegy erős lejtéséhez, a beton, a tégla milyen engedelmesen formálódik emeletes — garázszsal, pincével ellátott — lakóházzá. Az egyik patinás villa nagy kertjében új kerítést építenek. A tulajdonos eladta a kert egy részét. Az új kerítés túloldalán dolgozik a fejsze és a fűrész, recsegnek a fák, csákányok vájják gyökereiket. A bizonyosan szép summáért eladott területen rövidesen megkezdődik az építkezés. Kétemeletes társasház fog itt magasodni, mint ez már a környéken szokásos. * Ám a hegyvidék őslakói nem szeretik a frissen épült társasházakat, a beköltözőkben a hegyvidék megrontóit látják. A féltés azonban nem pusztán a zöldövezet megóvására irányul. Ha kimondatlanul is, de ott lappang mögötte az „újgazdagokkal" szembeni örök ellenérzés. A városszociológusok fogalmazása szerint: ha egy új népességcsoport benyomul a mások által uralt területre, a behatolásnak a régebbi népességcsoport egy ideig ellenáll, majd átadja helyét az új népességnek. A mögöttes érzelmektől eltekintve az őslakók tiltakozása teljesen jogos: a hegyoldal növényzete rohamosan pusztul. A zöldfelület hovatovább kisebb lesz, mint az új lakótelepeken. Ha egységnyi alapterületre nem földszintes családi házat emelnek, hanem kétemeletes társasházat, kilenc lakással: ki-Csigó László felvételei