Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Vizy László: Miért ipari műemlék a kandeláber?

A Roosevelt téri és általában a belvárosi közvilágítás korszerűsítésében az ellentmondás abban van, hogy a korszerű közvilágítás követelményeit, a fényerősség növelését, a fény egyenletes elosztását, a forgalom biztonságát csak egyes területeken, illetve tereken vagy utcákon valósítják me

g. ugyanakkor más városrészek, sőt már a csatlakozó utcák is sötétek maradnak. A korszerűsítésre tehát éppen ott kerül sor, ahol ezt korábban, 40—50 éve a legmegfelelőbben megoldották. Gerő László rövid városesztétikai értékelésében, a Műemlékvédelem című folyóiratban megjelent cikkében ezeket írja: „Nem jó, hogy a Roosevelt téri régi és szépen formált öntöttvas kandelábereket kidobáljuk, és helyükbe szokványos világítótesteket teszünk. Párizsban még megmaradhattak a Metró szecessziós vasrácsai és senkit sem fűt kicserélésük ambíciója." A műemlékvédelmi szakember és a városért, a városképért aggódó építész véleményét támogatta néhány művészettörténész is. Rózsa Gyula folyóiratunkban már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a szecessziós várostörténeti emlékek, városképi jellegzetességek értékeire. Frank János a modern portálépítések eredményeképpen megváltozott városkép, a történeti emlékek eltűnésére reagált az Élet és Irodalom hasábjain. A hivatalos műemlékvédelem legújabb állásfoglalásáról Antalné Czétényi Piroska számolt be lapunk novemberi számában. Intézkedés történt a XX. század jelentős építészeti, művészeti és városképi jelentőségű épületeinek védelmére. Különösen vonatkozik ez azokra az épületegyüttesekre, amelyek jellegükből adódóan szorosan összeforrtak a város fejlődésével. A védelem ma már kiterjed pl. a millenniumi földalatti vasút létesítményeire. De kiterjedhetne olyan műemléki és várostörténeti emlékek védelmére is, mint a régi lámpaoszlopok, köztéri órák és hirdetőoszlopok. Óvjuk hát a meglevőket! De a megóvás és az újítás is akkor lesz csak eredményes, ha egységes koncepció, városrendezési elv és terv alapján történik. Amikor a régi emlékek kímélésére, megbecsülésére hívjuk fel afigyelmet, örömmel regisztráljuk az új lámpasorokat, amelyek a díszkivilágítással, az üzletek esti fényének fokozásával, a neonosítással gazdagítják, színesítik a város esti hangulatát. Példának a Nagykörút „fényboltozatos" hatású lámpasorát, vagy az Erzsébet-híd budai hídfőjének „gombafejes" világítóoszlopait említjük. Jól sikerült a történeti, kulturális jelentőségű, a városképileg is jellegzetes épületek, építmények díszkivilágítása. Az új városrendezési tervek következetes megvalósításával együtt jár a műemlék megfelelő és ésszerű védelme. De hangsúlyozom: a főváros szépítésének, gazdagításának közös ügyében csak a műszaki szakemberek, a tervezők, építészek és városrendezők, valamint a műemlékvédelmi szakemberek együttes tevékenysége hozhat kielégítő eredményt. Vizy László 2P Gazdagon díszített kandeláber Párizsban Lámpaoszlop Párizsban a Concorde téren