Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Dr. Temesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye II.

Zsigmond-kori nyereg részlete sárkány, egyszarvú, majom — az énekesek nyelvezetében más­más jelentésük volt, erényeket vagy szenvedélyeket szimboli­záltak. Az itt bemutatott nyergeket feltehetően a pompaszerető Zsigmond király készíttette Raj­na menti mesterekkel, ajándékul a Sárkány-rend tagjainak. A XVI—XVII. században még a fejedelmi és főúri kincstárakban található, gazdagon cifrázott, aranyozott, bársonnyal borított nyergek közül kiemeljük a híres Teleki-nyerget, amelynek ülése piros bársonnyal borított, kele­ti ízlésű arany szegfűkkel és tuli­pánokkal hímzett. Kápáját és ele­jét aranyozott ezüst lemez fedi, drágakövek és színes erdélyi zo­máncok borítják. Ez a sodrony­zománc a díszfegyverek, ötvös­művek XVI. századi nagy keres­letének köszönheti létrejöttét. Ugyanis az ötvösök azon fára­doztak, hogy a csekélyebb érté­kű művek is tetszetősek legye­nek; ezt a zománcnak és a sod­ronyozásnak ügyes alkalmazásá­val érték el. így aránylag kevés drága fémmel és gyors eljárással változatos alakú, színgazdag dí­szítéseket készíthettek. Kemény János erdélyi fejede­lem pallosát és szablyáját bizo­nyos puritán merevség jeliemzi. E két világhírű műtárgy alkotója csak kétféle zománcot alkalmaz, amelyeknek hatása komor és ün­nepélyes. A pallos és szablya zo­máncos díszítése is az erdélyi zománc jól körülhatárolható cso­portjába tartozik. A fejedelmi fegyverek a korábbiakban már említett Jankovich-gyűjtemény­nyel kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom