Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Dr. Temesváry Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteménye II.

Zsigmond-kori nyereg részlete sárkány, egyszarvú, majom — az énekesek nyelvezetében másmás jelentésük volt, erényeket vagy szenvedélyeket szimbolizáltak. Az itt bemutatott nyergeket feltehetően a pompaszerető Zsigmond király készíttette Rajna menti mesterekkel, ajándékul a Sárkány-rend tagjainak. A XVI—XVII. században még a fejedelmi és főúri kincstárakban található, gazdagon cifrázott, aranyozott, bársonnyal borított nyergek közül kiemeljük a híres Teleki-nyerget, amelynek ülése piros bársonnyal borított, keleti ízlésű arany szegfűkkel és tulipánokkal hímzett. Kápáját és elejét aranyozott ezüst lemez fedi, drágakövek és színes erdélyi zománcok borítják. Ez a sodronyzománc a díszfegyverek, ötvösművek XVI. századi nagy keresletének köszönheti létrejöttét. Ugyanis az ötvösök azon fáradoztak, hogy a csekélyebb értékű művek is tetszetősek legyenek; ezt a zománcnak és a sodronyozásnak ügyes alkalmazásával érték el. így aránylag kevés drága fémmel és gyors eljárással változatos alakú, színgazdag díszítéseket készíthettek. Kemény János erdélyi fejedelem pallosát és szablyáját bizonyos puritán merevség jeliemzi. E két világhírű műtárgy alkotója csak kétféle zománcot alkalmaz, amelyeknek hatása komor és ünnepélyes. A pallos és szablya zománcos díszítése is az erdélyi zománc jól körülhatárolható csoportjába tartozik. A fejedelmi fegyverek a korábbiakban már említett Jankovich-gyűjteménynyel kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába. 27