Budapest, 1975. (13. évfolyam)

2. szám február - Dr. Zábrák Gyula: A Bartók Béla út

Egy 1837. évi térkép szerint két útvonal haladt a Gellérthegy lábától dél felé: a Régi Promontori út és az Új Promontori út. Nagy­jából ez a két útvonal az őse a mai Budafoki útnak, a Bartók Béla út egy részének és a Fehérvári út­nak. Néhány évtized múlva az Új Promontori útból Székesfehér­vári út, majd később Fehérvári út lett. Dédapáink, nagyapáink ezen a Gellérthegynél kezdődő Fehér­vári úton még szőlők, szántók, ré­tek között kocsizhattak. A századforduló körüli évtize­dekben megközelítőleg kialakult a környék mai arculata, útháló­zata. Jelentős építkezések történ­tek, megjelent a villamos a Fehér­vári úton és az Átlós úton — ahogy akkor a mai Bartók Béla út Körtéren túli részét nevezték. Milyen volt útvonalunk és kör­nyéke a két világháború között ? A Fehérvári út a mai Körtérnél kanyarodott le Albertfalva felé, míg Kelenföld irányába az Átlós út vezetett. A Fehérvári út kapuja a Gellért tér. Épületegyüttese megegyezett a maival, hiszen 1914-re a régi Sárosfürdő helyén felépült a Gellért-szálló és ezzel a tér teljes beépítést nyert. Kár, hogy a szállót hely híján nem le­hetett beljebb építeni és emiatt a tér meglehetősen szűk lett. Sajná­latos az is, hogy a téren nem az egyetem kupolás épülete dominál, az építők ugyanis a frissen feltöl­tött talajra nem mertek magasabb épületet emelni és így ez a köz­épület még a mellette álló bérhá­zakhoz viszonyítva is alárendelt szerepet játszik. A barlang előtti terület akkor még nem volt fel­töltve és így a barlang sokkal job­ban látszott a térről, ami sokak szerint a mainál előnyösebb lát­ványt nyújtott. A Fehérvári út beépítése elég hiányos volt, egészen a Budafoki útig húzódtak az üres telkek. Is­mert színfoltja volt az útnak a Hadik laktanya, a Hadik Kávéház, a Nap és a Simplon mozik, pék­ségek, a Ketter vendéglő stb. A mai Körtérnél lényegesen kisebb térségnél véget ért út­vonalunk első szakasza. A Fehér­vári út innen elkanyarodott dél felé; mi azonban tovább hala­dunk — most már az Átlós úton — Kelenföld irányába. Ez a sza­kasz a vasúti töltésig tartott, s merőben más jellegű volt. Balol­dalt volt egy — a Lenke, Fadrusz és Átlós utak által határolt — há­romszög alakú terület, amely ér­dekes módon már akkor beépült. Ettől eltekintve azonban csak A Móricz Zsigmond körtér Dr. Zóbrók Gyula A Bartók Béla út itt-ott állt néhány épület. Jobb­oldalt is csak a Fadrusz utcáig volt nagyjából beépítve az útsza­kasz. A vasúti töltésnél nyomorúsá­gos kis híd alatt folytatódott az útvonal. Ez a harmadik szakasz már egészen külvárosi jellegű volt, az akkori időkre jellemző idétlen bérháztömbökkel, villa­mos remizzel, szemetes grundok­kal és sivár vasúti állomással. A közlekedésben a villamos do­minált, a BKVT bordó kocsijai döcögtek Kelenföld felé. A töltés alatti híd olyan keskeny volt, hogy két villamos nem fért el egymás mellett. A Fehérvári úton közle­kedtek a HÉV zöld kocsijai is, Nagytétény, Budaörs és Török­bálint felé. Az első világháború után a Fe­hérvári út a Körtérig és onnan az Átlós út a Horthy Miklós út nevet kapta. Ezóta kezdődik a Fehér­vári út a Körtérnél. A háború után sokáig állt az építkezés. Csak a 20-as évek végén kezdett feléledni a környék. Utunk elején — a mai bútoráruház helyén — apró kis házak állottak. Ezek egyikében ismert pékség (Zimka) működött. Ide hordtuk az otthon dagasztott kenyeret kisütésre. Milyen finom volt az ilyen „házikenyér"! Las­san beépült a Zenta utca és rész­ben a Bertalan utca. A Zenta utcá­ban megnyílt a Kis Rabló vendég­lő, ahol kitűnő Baksört mértek. A Lágymányosi utca sarkán volt a Ketter vendéglő, árnyas kerthelyi­séggel. Hires volt a Mészöly utca sarkán álló Magyary-Kossa pati­ka. A 30-as években felavatták Gárdonyi Géza szobrát. Meg­szűnt a Simplon mozi a Ménesi út sarkán, helyén Nagykovácsi Milenkó nyitott üzletházat. Meg­nyílt az új Simplon mozi is, de a Körtér utáni részen. A 30-as években alakult ki a mai Körtér, az új híd építésével egyidőben. A mai Körtér legna­gyobb részét azelőtt deszkapalánk választotta el a régi tértől (ahol ma az Imre szobor áll). E palánk mögött szoktak sátrat verni a cir­kuszosok, itt állították fel a kör­hintát, céllövöldét, bábszínházat. Mi gyerekek itt izgultunk Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas. Ludas Matyi kalandjain. Ma itt húzódnak a villamossínek, jár­dák; itt áll több árusító pavüon és a bérletpénztárak kerek épülete. Útvonalunk Körtéren túli, második szakasza még sokáig nem volt belvárosi jellegű. A fog­híj-beépítések csak nehezen ha­ladtak. A háború után még leg-39

Next

/
Oldalképek
Tartalom