Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Szántó László—dr. Gőbel József: Budapest fürdői II.

htt—n Szántó László - dr. Gőbel József Budapest Fürdőkultúra Széchenyi-fürdő. Részletek a kupolacsarnokból. A történelem eseményei ugyan nem ismétlődnek pontosan, de sokban hasonlítanak egymáshoz. A budai fürdők állapota Budapest fel­szabadulásakor, 1945 elején, azokat a komoly károkat idézte emlékezetünk­be, amelyeket e fürdők harmadfél­száz évvel előbb, Buda 1686. évi ost­románál szenvedtek. Különösen a dél-budai fürdők (Rácz, Rudas, Gellért) sérültek meg súlyosan. A margitszigeti szép Ybl fürdő rombadőlt. A téli szállásra az újpesti kikötőbe vontatott nyílt Duna -fürdők építményei helyrehozhatat­lanul megsemmisültek, faanyagukat széthordták, illetve a szükséghidak építésénél használták fel. A pusztulás — ugyanúgy, mint 1686-ban — szerencsére a föld alá alig hatolt és a kiváló gyógyforrások nagyrészt épségben maradtak. így a romok eltakarítása és a legszüksége­sebb helyreállítások után a legtöbb fürdő aránylag gyorsan megkezdhet­te üzemét. A csak kevéssé rongált városligeti Széchenyi-fürdő már 1945 márciusában megnyílt. Tavasz végén nyitott a Lukács- és a Gellért­fürdő. Nyáron már látogatni lehetett a Széchenyi-strandot, a Gellért hul­lám- és pezsgőfürdőjét, a városi tisz­tasági fürdőket (Dandár utca, Tom­csányi út, Hamzsabégi út, Palotai út). Szeptemberben a különösen sokat károsult Rudas- és RAcz-fürdők is részben megnyíltak. A Gellért gyógyszálló épülete a harcok folyamán nagyon megrongá­lódott, több helyen kiégett. Mégis, már 1946 tavaszán sikerült az egyik szárnyat használhatóvá tenni. Visszatekintve erre az időszakra, úgy tűnik, szinte túl gyorsan is ha­ladt a fürdők üzembe helyezése. Előbb talán el kellett volna végezni az alaposabb, teljesebb helyreállítást. Ám abban az időben, 1945-ben, a nyirkos beton óvóhelyeken, pincék­ben — vagy éppen a fronton! — töl­tött hetek után, a lakások fürdőszo­báinak jelentős pusztulása mellett, a lakosság nagyon kívánta a meleg gyógyfürdők balzsamos vizét. Gyógyfürdőink háborús króniká­jához egyébként egy említésre méltó epizód is tartozik. A városligeti Állat­kert az ostrom alatt szintén tönkre­ment, állatai kip-isztultak. Egyedül a vízilócsalád maradt meg. Ugyanis a szomszédos Széchenyi-fürdő vezeté­kéből akadálytalanul folydogált a me­leg gyógyvíz medencéjükbe, ahol a vízilócsalád tagjai épségben átvészel­ték a dúlást. Sőt annyira háborítatla­nul érezték magukat, hogy szaporu­lattal jelentkeztek. Az európai állat­kertekben akkor különösen ritka vízi­lóbébiért cserébe később egész sor költséges állatot — oroszlánt, tigrist stb. — lehetett kapni. A vízilócsalád — a gyógyvíznek köszönhetően — egyszerre fellendítette a pesti Állat­kert vadállományát. A fürdők aránylag gyors üzembe állítása elterelte a figyelmet azok alap­vető, súlyos nehézségeiről. Teljes, mindenre kiterjedő felújításuk ez­után is mindig elmaradt, hiszen a kö­zönség ilyen állapotukban is egyre gyakrabban használta a fürdőket. Hogyan is lehetett volna például a jó­formán mindig zsúfolt Széchenyi­fürdőt hosszabb időre teljesen bezár­ni, elvonni a közönség elől, a még­annyira fontos rekonstrukció címén ? A forgalom növekedése láttán a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyfor­rások Vállalata mindenesetre nagy erőfeszítéseket tett megrongált léte­sítményeinek fokozatos helyreállítá­sára. Jellemző erre az a nagyszabású, 28 millió forintos program, mely az első hároméves terv (1947 —1949) tartamára készült. E terv fő részeihez tartozott a Gellért szálló teljes helyre­állítása, az angyalföldi Dagály utcá­nál melegvizű strand létesítése, a nép­fürdők és zuhanyozók bővítése, Kő­bányán fürdőépítés kezdete, a mar­gitszigeti, valamint a nyílt Duna­uszodák helyreállítása, Óbudán (Ró­mai fürdő) strand létesítése. E tervek nagy részét végre is hajtották. A mar­gitszigeti és a szabad Duna-fürdők helyreállítása azonban — sajnos — elmaradt. A margitszigeti előirány­zatot a park, a sétányok helyreállítá­sára kellett fordítani, a nyílt Duna­fürdők megnyitására pedig a folyam fokozatos elszennyeződése miatt nem kerülhetett sor. A fürdők fokozódó forgalmát két­ségkívül előmozdította az alacsony díjszabás. Az olcsó belépőjegyek min­denki előtt megnyitották a fürdés le­hetőségét. (Viszont a fürdők üzemel­tetése veszteségessé vált.) A megnövekedett forgalmat néhány jellemző adattal szemléltet-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom