Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Szántó László—dr. Gőbel József: Budapest fürdői II.

htt—n Szántó László - dr. Gőbel József Budapest Fürdőkultúra Széchenyi-fürdő. Részletek a kupolacsarnokból. A történelem eseményei ugyan nem ismétlődnek pontosan, de sokban hasonlítanak egymáshoz. A budai fürdők állapota Budapest felszabadulásakor, 1945 elején, azokat a komoly károkat idézte emlékezetünkbe, amelyeket e fürdők harmadfélszáz évvel előbb, Buda 1686. évi ostrománál szenvedtek. Különösen a dél-budai fürdők (Rácz, Rudas, Gellért) sérültek meg súlyosan. A margitszigeti szép Ybl fürdő rombadőlt. A téli szállásra az újpesti kikötőbe vontatott nyílt Duna -fürdők építményei helyrehozhatatlanul megsemmisültek, faanyagukat széthordták, illetve a szükséghidak építésénél használták fel. A pusztulás — ugyanúgy, mint 1686-ban — szerencsére a föld alá alig hatolt és a kiváló gyógyforrások nagyrészt épségben maradtak. így a romok eltakarítása és a legszükségesebb helyreállítások után a legtöbb fürdő aránylag gyorsan megkezdhette üzemét. A csak kevéssé rongált városligeti Széchenyi-fürdő már 1945 márciusában megnyílt. Tavasz végén nyitott a Lukács- és a Gellértfürdő. Nyáron már látogatni lehetett a Széchenyi-strandot, a Gellért hullám- és pezsgőfürdőjét, a városi tisztasági fürdőket (Dandár utca, Tomcsányi út, Hamzsabégi út, Palotai út). Szeptemberben a különösen sokat károsult Rudas- és RAcz-fürdők is részben megnyíltak. A Gellért gyógyszálló épülete a harcok folyamán nagyon megrongálódott, több helyen kiégett. Mégis, már 1946 tavaszán sikerült az egyik szárnyat használhatóvá tenni. Visszatekintve erre az időszakra, úgy tűnik, szinte túl gyorsan is haladt a fürdők üzembe helyezése. Előbb talán el kellett volna végezni az alaposabb, teljesebb helyreállítást. Ám abban az időben, 1945-ben, a nyirkos beton óvóhelyeken, pincékben — vagy éppen a fronton! — töltött hetek után, a lakások fürdőszobáinak jelentős pusztulása mellett, a lakosság nagyon kívánta a meleg gyógyfürdők balzsamos vizét. Gyógyfürdőink háborús krónikájához egyébként egy említésre méltó epizód is tartozik. A városligeti Állatkert az ostrom alatt szintén tönkrement, állatai kip-isztultak. Egyedül a vízilócsalád maradt meg. Ugyanis a szomszédos Széchenyi-fürdő vezetékéből akadálytalanul folydogált a meleg gyógyvíz medencéjükbe, ahol a vízilócsalád tagjai épségben átvészelték a dúlást. Sőt annyira háborítatlanul érezték magukat, hogy szaporulattal jelentkeztek. Az európai állatkertekben akkor különösen ritka vízilóbébiért cserébe később egész sor költséges állatot — oroszlánt, tigrist stb. — lehetett kapni. A vízilócsalád — a gyógyvíznek köszönhetően — egyszerre fellendítette a pesti Állatkert vadállományát. A fürdők aránylag gyors üzembe állítása elterelte a figyelmet azok alapvető, súlyos nehézségeiről. Teljes, mindenre kiterjedő felújításuk ezután is mindig elmaradt, hiszen a közönség ilyen állapotukban is egyre gyakrabban használta a fürdőket. Hogyan is lehetett volna például a jóformán mindig zsúfolt Széchenyifürdőt hosszabb időre teljesen bezárni, elvonni a közönség elől, a mégannyira fontos rekonstrukció címén ? A forgalom növekedése láttán a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Vállalata mindenesetre nagy erőfeszítéseket tett megrongált létesítményeinek fokozatos helyreállítására. Jellemző erre az a nagyszabású, 28 millió forintos program, mely az első hároméves terv (1947 —1949) tartamára készült. E terv fő részeihez tartozott a Gellért szálló teljes helyreállítása, az angyalföldi Dagály utcánál melegvizű strand létesítése, a népfürdők és zuhanyozók bővítése, Kőbányán fürdőépítés kezdete, a margitszigeti, valamint a nyílt Dunauszodák helyreállítása, Óbudán (Római fürdő) strand létesítése. E tervek nagy részét végre is hajtották. A margitszigeti és a szabad Duna-fürdők helyreállítása azonban — sajnos — elmaradt. A margitszigeti előirányzatot a park, a sétányok helyreállítására kellett fordítani, a nyílt Dunafürdők megnyitására pedig a folyam fokozatos elszennyeződése miatt nem kerülhetett sor. A fürdők fokozódó forgalmát kétségkívül előmozdította az alacsony díjszabás. Az olcsó belépőjegyek mindenki előtt megnyitották a fürdés lehetőségét. (Viszont a fürdők üzemeltetése veszteségessé vált.) A megnövekedett forgalmat néhány jellemző adattal szemléltet-4