Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - Gábor István: Az Eötvös Gimnázium

1862-ben keltezett végrendeletében 160 ooo forintot — körülbelül 160 tanár egy évi fizetését — az iskolára hagyományozott. Alapítványának kamataiból az intézmény „a szegény pesti mesteremberek fiait" segélyezte. Tiszteletére 1870-ben a tanári szobában leleplezték Szemlér Mihálynak, az iskola rajztanárának festményét. Emlékét a lépcsőfeljáróban szürke márványtábla is őrzi. Szövege szerint a derék gombkötő mester „a szegények gyámolója, a pesti főreáltanodában tanuló szegény pesti kézművesek nagylelkű jótévője" volt. Eötvös Józsefről sem véletlenül nevezték el 1872-ben az önképzőkört, 1921-ben pedig az iskolát. 1861. január 2-án az addigi községtanács helyett megalakult a városi közgyűlés, s ennek iskolai bizottsági elnöke Eötvös József lett. Az ő vezetésével a bizottság 1861. január 9-én meglátogatta az iskolát, majd a tapasztalatok alapján elhatározta, hogy január 12-én minden tanuló szavazócédulát kap, ezen a szülő vagy a gyám nyilatkozik, hogy az iskolában melyik nyelven kívánja gyermekét taníttatni. A túlnyomó többség, a hat német osztály 354 tanulójából 249 a magyar nyelv mellett döntött. Ezért február 19-én a városi Az udvaron albizottmány úgy határozott, hogy az V. és VI. osztályt is a magyar tanodához kell csatolni. Ekkor Eötvös József újabb javaslatot tett: a következő tanévtől kezdve az intézmény magyar tannyelvű reáliskolaként működjék, azokat a tanárokat pedig, akik nem tudnak, vagy nem akarnak magyarul tanítani, el kell bocsátani. Amikor Eötvös újból közoktatásügyi miniszter lett, továbbra is támogatta az iskolát. Hétosztályos reáliskolává akarta fejleszteni, de ebben a tervében 1871-ben bekövetkezett halála megakadályozta. Eötvös nyomdokain haladva, Ney Ferenc igazgató is azon munkálkodott, hogy a reáliskola középiskolává fejlődjék. Ezt egy 1875-ben megjelent rendelet jóváhagyta. Az 1883-as középiskolai törvény pedig lehetővé tette a reáliskolában végzettek számára tanulmányaik folytatását a műegyetemen. Az iskola változásaihoz tartozik még, hogy 1913-ban átépítették. Ekkor modern mozitermet és jól felszerelt műhelyt kapott. 3-A reáliskola bizonyára jó és haladó szellemben nevelte növendékeit. Közülük sokan részt vettek később a Galilei-kör munkájában. 1918 novemberében megalakították a Kommunista Ifjak Társaságát, a Filozófiai Kört és a Kommunista Kört. Az ifjúság gyűlésein Nádai Pál, Halász Bernát és Lenkei Ferenc tanárok tartottak forradalmi szellemű előadásokat. Az őszirózsás forradalom alatt a forradalmi tengerész különítmény foglalta el az iskolát, majd 1918. október 29-én itt rendezte be főhadiszállását a Nemzeti Tanács mellett működő Katonatanács, amely a fegyveres felkelést készítette elő. Ezalatt a diákok sem tétlenkedtek. A Tanácsköztársaság idején, miután a fiatalok által vallott eszmék már megvalósultak, átmenetileg megszűnt a Filozófiai Kör — de amikor az első magyar proletárdiktatúrát leverték, 1919 novemberében újjáalakult. A kör szakcsoportjaiban szociológiai, pszichológiai, logikai előadásokat hallgattak a diákok. Emiatt meggyűlt a bajuk az ellenforradalmi hatóságokkal. Fegyelmi vizsgálat indult, sok diákot kizártak, illetve fegyelmi büntetésben részesítettek. Bátor tanáraik ellen is fegyelmi indult, megfosztották állásától Halász Bernátot, Honti Rezsőt, Király Györgyöt, Lenkei Ferencet, Nádai Pált és másokat. Annak illusztrálására pedig, hogy az iskolában végzett diákok többségére milyen sors várt az ellenforradalmi Magyarországon, hadd idézzünk két mondatot Lehel István „Szorgalom és életrevalóság" című írásából, az iskola egykori értesítőjéből: „Soha nem volt olyan könnyű pályát választani, mint ma. Akármilyen pályát választotok, sehol el nem tudtok helyezkedni, ez egyelőre cáfolhatatlan tény." 4-Hagyományait egy iskola nemcsak és nem elsősorban falaiban, szertáraiban, könyvtárában őrzi, hanem tanárai munkájában, diákjai eredményeiben. Ami az Eötvös Gimnázium tanárait illeti, közülük elsőként kell megemlíteni Preysz Móriczot, aki jelentős érdemeket szerzett a pesti víz- és gázvezeték kiépítésében. Négy évvel megelőzte Pasteurt — noha a felfedezést mégis a francia tudósról nevezték el — azzal a kísérletével, amellyel meggátolta a tokaji borok utóerjedését. Egy ideig ő látta el a mai KÖJÁL feladatát is: megvizsgálta az élelmiszereket, a kutak vizét. A Pesten végzett és a bécsi műegyetemen kémiát tanult tudós elsőként vezette be a laboratóriumi gyakorlatot az oktatásba. Egészen fiatalon nyugdíjba vonult és 4? éves korában, 1877-ben meghalt. Az iskola másik neves tanára Ney Ferenc, aki előbb Pesten és Bécsben orvostanhallgató volt, majd Pozsonyban jogot tanult. Az 1832-es országgyűlésen Kossuth Lajos számára az Országgyűlési Tudósításokat másolta. 1844-ben megbízták a terézvárosi Kisdedóvó Képezde igazgatásával, 1848-ban pedig a Magyar Nevelési Társaság elnökévé választották. Az 1848-as első egyetemes tanügyi kongresszuson Ney Ferenc elnökölt. Szabadságharcosként hadnagyi rangban a terézvárosi nemzetőr-zászlóaljban harcolt, ezért 1849 szeptemberében letartóztatták és a hírhedt Újépületbe vitték, ahonnan november i-én szabadult. A reáliskolába 1856-ban nevezték ki a magyar nyelv segédtanárának. 1860-ban rendes tanár lett és 1861 augusztusától igazgató. Modern pedagógiai elveit tükrözi egy tanulmánya az iskola 1856 57-es évkönyvében a korszerű, gyakorlatias nyelvtanításról, valamint egy másik cikke az 1858 59-es iskolai értesítőben „A tanodai fegyelemről". Ez utóbbi munkájában határozottan állást foglalt a közösségi szellem kialakitása, valamint az oktatás és nevelés egysége mellett. Az iskola neves tanárai között említhetjük meg Király György irodalomtudóst — akit 1919 után fegyelmivel elbocsátottak, mert a Tanácsköztársaság alatt egyetemi katedrát vállalt —, Péterfv Jenő esztétát, Szinnyei József nyelvtudóst, Bayer József irodalomtudóst, Riedl Frigyes irodalomtörténészt, valamint Alexits Györgyöt, Ádám Jenőt, Komlós Aladárt. A növendékek sorában — a teljesség igénye nélkül — említésre méltó Schulek Frigyes, Lechner Ödön, Alpár Ignác, Steindl Imre, valamennyien koruk neves építőművészei, Zala György szobrászművész, Hubay Jenő hegedű-, Góth Sándor színművész. A nemes hagyományokhoz tartozik Munkácsy Mihálynak az iskolához fűződő kapcsolata. 1864-ben vizsgát tett az iskolában, és a 218. számú bizonyítvány szerint: „Lieb-Munkácsy Mihály úr a történelemben meglehetős jártasságot, a földrajzban, különösen az osztrák birodalom földrajzában kielégítő ismereteket, valamint a magyar nyelv szó alaktana és mondattana körül annyi ismeretet mutatott feleleteiben, hogy némi tanulmányozás hozzájárulásával a még meglévő hiányokat könnyen pótolhatja." Munkácsy 1870 májusától augusztus végéig az igazgató hozzá-