Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Páholy-részlet az Operaházban (Csigó László felvétele)

üdapest XIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM. 1975 NOVEMBER I FÖVÍROS FOLYÓIRITR A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA)OS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 3-43-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC ® 75.2622 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7. Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 óráig VII. Lenin krt. 5.1. em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL Urbanizálódó ország IX. Fekete Gábor: Miskolc 6 Gábor István: Az Eötvös Gimnázium 10 Szántó László-Dr. Göbel József: Budapest fürdői 1 14 Vargha Balázs: Mándy Iván és teremtményei IV 22 Boglár Lajos: Az ősi Peru művészete 24 FÓRUM Horváth József: Öreg lámpavasak múlandósága 28 Nemes György: Törökőr, 1945 33 Konrádyné Gálos Magda dr.: Irodalmunk hajdani hajlékai III 36 Kozma Béla: Hírverés a század elején 40 A címlapon: Páholy-részlet az Operaházban (Csigó László felvétele) A hátsó borítón: Vízistenség (festett kerámia, Nazca-kultúra). Az ősi Peru című kiállítás anyagából (Kovács Tamás felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA Iró; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI IÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁG VÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltárigazgatója; SZILÁGYI LA)OS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMA NN REZSÓ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Román Kálmán Szerény iroda a városháza legöregebb földszinti traktusában: Fővárosi Földhivatal. A néhány szobából álló kis hivatal nagy munkát végez: leltárt készít Budapest ingatlanvagyonáról. Egységes nyilvántartást az eddigi telekkönyv és földnyilvántartás helyett. A telekkönyvi intézmény létrehozása előtt, 1723-tól a betáblázás (intabulatio) volt érvényben, ez jórészt a nemesi javak védelmét szolgálta. Különböző személyek és szervek végeztek hazánkban felméréseket és térképezést 1856-ig. Ekkor vált ki az állami földmérés szervezete az osztrák katonai felmérésből és lett önállóvá. Eredeti feladata az ország területének községenként történő felmérése és térképezése volt — adózás céljából. Ez a műszaki munka eredetileg a földadók kivetéséhez, később ezen kívül a különböző közérdekű célok megvalósításához szükséges geodéziai, térképi és területi adatokat szolgáltatott. Az eltelt százhúsz év alatt az állami földmérés elnevezése és szervezeti formája többször változott. Hivatalos megjelölése 1856-tól 1894-ig Állandó Kataszter, majd 1918-ig Országos Kataszteri Felmérés, ettől az időtől kezdve 1950-ig Állami Földmérés volt. Minthogy az állami földmérés az adózással kapcsolatos alapfeladatokat látta el, szervezetileg 1950-ig a pénzügyigazgatás keretében működött. A földméréssel kapcsolatos feladatok közvetlen irányítása a pénzügyminisztérium földmérési osztályának hatáskörébe tartozott, míg az operatív feladatokat kilenc földmérési felügyelőség, valamint a Budapesten működő Háromszögelési Hivatal és az ugyancsak itt működő térképtár látta el. A földméréssel párhuzamosan és azzal a legszorosabb kapcsolatban fejlődött ki a jelenlegi földnyilvántartás alapjait képező földadókataszter és annak szervezete is. Mint ahogy nevéből is kitűnik, a földadókataszteri szervezet elsődleges feladata volt évente adatokat szolgáltatni a földadó kivetéséhez. Ezért a földadókataszteri munkák irányítását 1950-ig a pénzügyminisztérium földadó ügyosztálya végezte, az operatív földadókataszteri munkákat pedig a pénzügyigazgatóságok keretében a földnyilvántatási biztosok, az önálló szervként működő kataszteri felügyelőségek látták el. Az Elnöki Tanács az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelettel új ingatlannyilvántartási rendszer folyamatos kialakítását rendelte el, végrehajtásáról pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelete intézkedik, mely egyszersmind a jelenlegi nyilvántartási rendszer átmeneti vezetésének szempontjait is szabályozza. A kormányhatározat alapján a földhivatalokon belül szervezetileg egységessé vált ingatlannyilvántartás véglegesen 1980-ra készül el. Addig még külön vezetik a régi földnyilvántartást s a telekkönyvet is. Az új, egységes nyilvántartás fontos eszköze lesz a szocialista társadalmi és személyi tulajdoni, használati viszonyok védelmének, biztos alapja az ingatlanokhoz fűződő jogok és tények tanúsításának, a népgazdasági tervezésnek és termelésnek, a statisztikai adatgyűjtésnek, a rendeltetésszerű földhasználatnak. 1