Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Páholy-részlet az Operaházban (Csigó László felvétele)

Az ingatlannyilvántartás adatait az ingatlanokkal kapcsolatos eljárás során az állami, a társadalmi és a gazdasági élet minden területén (államigazgatás, bíróság, közjegyzői eljárás stb.) kötelezően kell használni. Az ingatlannyilvántartás „közhiteles" és nyilvános, hű és pontos képet ad a valóságos, mindenkori ingatlanhelyzetről. Budapesten az 1972. január elsején életre hívott Földhivatal egyesíti a korábbi földnyilvántartási és telekkönyvi szervezetet. A fővárosban két kerületi hivatal működik: a Fővárosi Budai Kerületek Földhivatala és a Fővárosi Pesti Kerületek Földhivatala. A XXI. kerület földhivatali ügyeit a budai hivatal látja el. A két hivatal munkájának eredménye lesz Budapest ingatlanvagyonának pontos leltára. Ez az ingatlannyilvántartás az ingatlanok adatait a természetbeni állapotnak megfelelően, minden, az ingatlanhoz kapcsolódó jogot és jogilag jelentős tényt (tulajdonjog, jelzálogjog, haszonbérleti jog, elidegenítési és terhelési tilalom, elő- és visszavásárlási jog stb.) egyeztet és feltüntet. Az egyeztetés valamennyi ingatlantulajdonos személyes meghallgatása során történik. Ezzel lehetőség nyílik az esetleges eltéréseknek a jogszabályok keretei közt történő rendezésére. A meghatározott ütemterv szerint az ingatlanokkal kapcsolatos adategyeztetés a főváros V., VI., VII., VIII., XV. és XXI. kerületében befejeződött. A nyilvántartási és a természetbeni állapot összehasonlítása során az ingatlanok 33,9 százalékánál (19 621 ingatlan) állapítottak meg adateltérést. Az eltérések főleg az új területszabványok miatt, valamint épületek bontásából és létesítéséből adódnak. Az eltérés azért is ily nagymérvű, mert a tulajdonosok, kezelők és használók gyakorta nem tettek, illetőleg nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. Ezért a jövőben a földhivatalok a bejelentések elmulasztóival szemben az 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletben meghatározott szankciót alkalmazzák: a hivatalból észlelt változás esetén a tulajdonost kétszeres eljárási költség megfizetésére kötelezik. Az eddigi eljárások során tulajdonjogi eltérés aránylag kis számban — az ingatlanok egy százalékánál — fordult elő. Ez arra enged következtetni, hogy az ingatlanforgalmi jogügyletekből adódó tulajdonjogi változások telekkönyvi bejegyzését az érdekeltek általában szorgalmazták. A legnagyobb rendezetlenség a lakótelepek telekkönywezetésénél és az állami tulajdonban levő ingatlanok kezelői jogánál mutatkozik. Az új nyilvántartás elkészítéséhez szükséges úgynevezett szerkesztési eljárás során kitűnt: a XV. kerületi, újpalotai és a XXI. kerületi, újváros-központi, a Szigetszentmiklós úti lakótelep telekkönyvezése elmaradt. Ennek következtében az örök- és a szövetkezeti lakások tulajdonjogának rendezésére az alapító okirat, alaprajz stb. hiányában a szerkesztési eljárás keretében nem volt lehetőség. A telekkönyvi bejegyzés elmaradásának fő oka, hogy a területfelhasználási engedély birtokában az építkezések általában rövidebb idő alatt fejeződtek be, mint a rendezéshez szükséges hatósági eljárások (területrendezés, kisajátítás, műszaki dokumentációk stb.) lefolytatása, illetőleg elkészítése. Az állami tulajdonban lévő budapesti ingatlanok kezelői jogának rendezése a XVI. kerület kivételével — minthogy erre még nincs adat — az ingatlanok 23,3 százalékát érinti. Ennek oka jórészt az, hogy a kijelölt kezelői szervek nem kérték kezelői joguk telekkönyvi bejegyzését. 1952-ben a bérházak állami tulajdonba kerülése alkalmával nem gondoskodtak kezelő kijelöléséről s azóta is elmulasztották kérni a kezelő bejegyzését a telekkönyvbe. A kezelői jog rendezése elsősorban a kerületi IKV-kat érinti. Sok ingatlanra vonatkozóan bonyolult eljárást igényel a tanácsi szakigazgatási szervek kezelői jogának tisztázása is. Nehezíti a feladat végrehajtását, hogy a tanácsi érdekeltségű állami ingatlanok kezelői jogának egységes rendezéséről nincs egységes jogszabályi értelmezés és gyakorlat. Ezért hosszadalmas munka megállapítani: valamely ingatlannak milyen szintű tanácsi szerv a kezelője, s jogi változás esetén mely szerv intézkedhet. Különösen nehéz helyzetet teremtett ez a fővárosi mozik, orvosi rendelők, kórházak és iskolák esetében. Ezért szorgalmazták és szorgalmazzák a kezelői jog rendezését az ingatlannyilvántartás szerkesztése előtt, a hátralévő, sorra kerülő budapesti kerületekben. A most folyó szerkesztési eljárások során, természetesen, az ingatlanra vonatkozó kezelői jogrendezés minden esetben megtörténik. További javulás azért várható, mert a főváros tanácsának elnöke a közelmúltban utasította az érdekelteket, hogy a kezelésükben lévő állami ingatlan helyzetét vizsgálják felül, és 1975 végére a főváros valamennyi kerületében az eltéréseket rendezzék. Az intézkedés végrehajtása nagymértékben megkönnyíti az egységes budapesti ingatlannyilvántartáshoz szükséges szerkesztési eljárást. A szerkesztési eljárás közben foglalkoztak és foglalkoznak az ingatlanokkal kapcsolatos egyéb jogok és tények rendezésével. Az ingatlanok 29,6 százalékánál törölték a telekkönyvi betétben még fennálló, már megszűnt különböző jogokat, mint a haszonélvezeti jog, a tartási és az életjáradéki jog, a jelzálogjog, a kiskorúság stb. Mindezeket figyelembevéve, a szerkesztési eljárással az érintett kerületekben az ingatlanok 86,8 százalékánál kellett adat- vagy jogi jellegű eltérést rendezni. Ez azonban mégsem jelenti az ingatlanok 86,8 százalékát, minthogy egy-egy ingatlant többféle változás is érinthetett. A fővárosi kerületi földhivatalok alapos felkészültséggel kezdik meg 1976-ban, a meghatározott ütem szerint — a soron következő X. XVII. és XIX. kerületben - a nyilvántartáshoz szükséges munkálatokat. Minden egyes ingatlanon és földterületen teljes helyszínelést végeznek. Minden érdekelttel (tulajdonos, kezelő, használó) személyesen tárgyalnak. A tárgyalások során lehetőség nyílik az eltérő tulajdoni adatok rendezésére („zsebszerződés", hagyatékok stb.). Az eltérések rendezése után kerül sor az új ingatlannyilvántartási munkarészek elkészítésére, amelyet a közszemle követ. Ezzel biztosítják, hogy a szerkesztés során joghátrány senkit se érjen. A közszemle ideje alatt az érdekelteknek lehetőségük nyílik arra, hogy az új ingatlannyilvántartás életbelépése előtt személyesen meggyőződjenek a bejegyzett adatok helyességéről és eltérés esetén felszólalással éljenek. A közszemle ideje 30 nap, amely idő alatt a kerületi tanácsoknál az úgynevezett tulajdoni lapok, a földkönyv és az ingatlannyilvántartási térkép megtekinthető. Az érdekelteket hirdetmény útján értesítik, s közlik, hogy a közszemle utolsó napjától számított 30 napon belül az illetékes földhivatalnál felszólalhatnak. Észrevételt lehet tenni a közszemle ideje alatt is. Az írásbeli észrevételt a földhivatalnál lehet benyújtani, vagy pedig a kerületi tanácsnál jelenlevő földhivatali dolgozónak átadni. A közszemlénél jelenlevő földhivatali dolgozónál szóbeli észrevétel is tehető, amit a helyszínen nyomban jegyzőkönyvbe foglalnak. A közszemle lejárta után az érdekeltek, a tulajdonosok, a kezelők, illetőleg a használók ingatlanaikról a tulajdoni lap másolatát megkapják. Feltétlenül szükséges, hogy a szerkesztési eljárás során minden érdekelt a földhivatal felhívásának mindenben tegyen eleget. (Megjelenés a meghallgatásra, okiratok és igazolások beszerzése, valamint bemutatása, nyilatkozatok megtétele stb.). Segítőkészség nélkül a rendezetlen adatok, jogok és tények rendezése nem lehetséges. Az állampolgárok kötelesek bejelenteni az ingatlanuk adataiban bekövetkezett változást (terület, művelési ág, épület átépítése, vagy bontása, lakcímváltozás). Az állampolgárok kötelesek kérni az ingatlanukhoz kapcsolódó mindennemű jog vagy tény keletkezésének, illetve megváltozásának bejegyzését. A bejegyzést annak kell kérni, aki a bejegyzés által jogot szerez. Szükséges, hogy minden érdekelt segítse a Földhivatal munkáját, hiszen 1980-ig 300 ezer ingatlan feldolgozását kell a fővárosban elvégezni. Tahin Gyula felvétele