Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - Megay László: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola

ország legrégebbi és oly jelentős szakiskolájáról kevés szó esik? — Az egész magyar képzőmű­vészeti oktatásnak kicsi a publi­citása. A mi területünknek nem voltak olyan nagyságai, mint Bar­tók és Kodály, akik elválaszthatat­lanná tették a tanítást az alkotás­tól. A vizuális kultúra hírverése csekély. A mai helyzeten csak a közművelődési határozat végrehaj­tása segíthet... Mivel hasonló múltú és jelenű intézet nálunk nincs, szükséges lenne, hogy leg­alább a szocialista országok ha­sonló iskoláival nagyobb tanár- és diákcserét bonyolíthassunk. Ez a szándék és pénz kérdése. Az utóbbi­ból elég kevéssel gazdálkodhatunk. A napi munkához megfelelő anya­giakkal rendelkezünk, de a fejlesz­téshez több pénz kellene. Ennek az iskolának technikai eszközeiben is alkalmazkodnia kell azoknak a művészi iparoknak a fejlődéséhez, amelyek számára szakembereket képez. — Szakembereket vagy művé­szeket ? — Célja szerint főképpen szak­embereket. Hiba, hogy a felveti gyerekek — és szüleik — közül a legtöbben azt hiszik: aki hozzánk kerül, művész lesz. Mi az egyes szakmák mesterségbeli alapjait ok­tatjuk, ami kiegészül művészi ter­vezéssel. Ügyeim kell az arányok­ra. Nem művészeket képezünk. Fiatalokat nevelünk arra, hogy bárhová kerülve, megfelelően szem léljék és alakítsák környezetü­ket... Valamikor magam is ide jártam, esti iskolába. Apám azt mondta nekem: Tanulj egy szak­mát, abból megélsz, és legyél mű­vész, ha tudsz! — Érvényes ez ma is ? — De mennyire! Az ötvös ipari­tanuló-képzés például tavaly gya­korlatilag az egész országban meg­szűnt. Ötvösöket csak ez az iskola képez. A mesterség elsajátítása a főiskolákra készülőknek is nélkü­lözhetetlen. Hiszen a művesség alapjainak oktatása nem akadémiai feladat. A grafikai szakosztály vezetője Gacs Gábor Munkácsy-díjas mű­vész. Hatvan növendékéből most tíznek van órája. Egy tágas terem­ben dolgoznak. A terem sarkában üveg alatt a növendékek munkái. A tanár elbocsátván egy lengyel diákküldöttséget, most kubai ven­dégeknek magyaráz. Közben az újságíróra is szakít időt. — Hogyan folyik az oktatás ? — Klasszikus módszerekkel. A perspektivikus rajzból indulunk ki, majd tárgy ábrázolás, fej és akt kö­vetkezik. A heti óraszámunk tíz. Ebből három óra a sokszorosító grafikára jut. Valamennyi műfajjal foglalkozunk. Vizsgamunkák

Next

/
Oldalképek
Tartalom