Budapest, 1975. (13. évfolyam)
10. szám október - Megay László: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola
ország legrégebbi és oly jelentős szakiskolájáról kevés szó esik? — Az egész magyar képzőművészeti oktatásnak kicsi a publicitása. A mi területünknek nem voltak olyan nagyságai, mint Bartók és Kodály, akik elválaszthatatlanná tették a tanítást az alkotástól. A vizuális kultúra hírverése csekély. A mai helyzeten csak a közművelődési határozat végrehajtása segíthet... Mivel hasonló múltú és jelenű intézet nálunk nincs, szükséges lenne, hogy legalább a szocialista országok hasonló iskoláival nagyobb tanár- és diákcserét bonyolíthassunk. Ez a szándék és pénz kérdése. Az utóbbiból elég kevéssel gazdálkodhatunk. A napi munkához megfelelő anyagiakkal rendelkezünk, de a fejlesztéshez több pénz kellene. Ennek az iskolának technikai eszközeiben is alkalmazkodnia kell azoknak a művészi iparoknak a fejlődéséhez, amelyek számára szakembereket képez. — Szakembereket vagy művészeket ? — Célja szerint főképpen szakembereket. Hiba, hogy a felveti gyerekek — és szüleik — közül a legtöbben azt hiszik: aki hozzánk kerül, művész lesz. Mi az egyes szakmák mesterségbeli alapjait oktatjuk, ami kiegészül művészi tervezéssel. Ügyeim kell az arányokra. Nem művészeket képezünk. Fiatalokat nevelünk arra, hogy bárhová kerülve, megfelelően szem léljék és alakítsák környezetüket... Valamikor magam is ide jártam, esti iskolába. Apám azt mondta nekem: Tanulj egy szakmát, abból megélsz, és legyél művész, ha tudsz! — Érvényes ez ma is ? — De mennyire! Az ötvös iparitanuló-képzés például tavaly gyakorlatilag az egész országban megszűnt. Ötvösöket csak ez az iskola képez. A mesterség elsajátítása a főiskolákra készülőknek is nélkülözhetetlen. Hiszen a művesség alapjainak oktatása nem akadémiai feladat. A grafikai szakosztály vezetője Gacs Gábor Munkácsy-díjas művész. Hatvan növendékéből most tíznek van órája. Egy tágas teremben dolgoznak. A terem sarkában üveg alatt a növendékek munkái. A tanár elbocsátván egy lengyel diákküldöttséget, most kubai vendégeknek magyaráz. Közben az újságíróra is szakít időt. — Hogyan folyik az oktatás ? — Klasszikus módszerekkel. A perspektivikus rajzból indulunk ki, majd tárgy ábrázolás, fej és akt következik. A heti óraszámunk tíz. Ebből három óra a sokszorosító grafikára jut. Valamennyi műfajjal foglalkozunk. Vizsgamunkák