Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - Megay László: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola

- Hogyan történik a korrigá­lás? — Elvünk, hogy nem nyúlunk a munkához. Ehelyett magyarázunk, esetleg a papír szélére rajzolunk. Semmiképpen sem szabad saját egyéniségünket a tanulókra, kény­szeríteni. — Hányan lesznek művészek az itt végzettek közül ? — Erről pontos adatunk nincs. Az arány ötven és hetven százalék körül lehet. A kerámia szakosztályt Sándor István vezeti. A műhely jól fel­szereltnek látszik. A legfontosabb eszköz, az elektromos égetőke­mence nagyméretű. Az elkészült munkák azt mutatják, hogy sem a méretekkel, sem a színekkel nem kell takarékoskodni. Egyébként mint műfaj, a kerá­mia a legalkalmasabb arra, hogy a képzettség mesterségbeli fokán is művészi tárgyat hozzon létre. És pénzszerzésre is módot nyújt. — Hogyan él az iskola és a szakosztály ez utóbbi lehetőség­gel? — A növendékek részt vesznek munkáikkal a Tudományos Akadé­mia egyik kutatási programjában. A feladat: hogyan lehet kerámiával változatosabbá tenni a lakótelepek arculatát? Az e célra készített tervek közül leginkább Darabos János fekete­vörös-kék épületkerámiája tet­szik. Fegyelmezett formák, jó máztechnika. Talán egyike lesz azoknak, melyeket felállítanak. A tanulók már az első évben készítenek mázas munkákat. A fő módszertani útmutató: a magyar népi fazekasság. Általános tapasz­talat, hogy az első években a diá­kok minden formát, színt, techni­kai eszközt kipróbálnak. A negye­dik évben a munkák színe és plasz­tikája egyszerűbbé válik. A kerámia szakosztályról -túlzással vagy anélkül — elmond­ható, hogy eltartja magát. S ele­ven kapcsolatban áll az élettel, a gyakorlattal. * A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola 1978-ban lesz kétszáz esztendős. Jogelődeinek viszonylag gyakran változott az elnevezése, rangja. Az eljövendő évfordulóra talán megérik a hely­zet a főiskolai státus megszerzésé­re. Ez nemcsak azért lenne szük­séges, mert a korábbi főiskola ma már: egyetem. Hanem főként azért, mert az ipar felsőfokú ké­pesítésű bútorműveseket, textile­seket, üveggyári tervezőket vár. Az egyetemen végzett ipari for­matervezők közül viszont alig akad olyan, aki gyárban vállalna munkát. jMegay László

Next

/
Oldalképek
Tartalom