Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - Fekete Gábor: Debrecen

IvfflW A belvárosban nyű szanálások folynak, ott az ügyeskedők is megjelennek. Némelyek sietve szanálás'a kijelölt házat vesznek hogy később új öröklakásra tarthassanak igényt, mások a szanálás előtt rokonokat fogadnak magukhoz, akik ugyancsak igénylőként léphetnek majd fel és így tovább. Ilyenformán nem meglepő, hogy amíg egy házgyári épületet tíz hónap alatt hoz tető alá a debreceni építőipar, akadt debreceni utca, ahol ugyanennyi időt vett igénybe huszonhét lakó elköltöztetése. Debrecen alapítóinak nagyon-nagyon megtetszhetett a hely, ha még az ősi szabályt is megszegték: települni csakis folyó mellé ésszerű. Debrecennek soha sem volt sok vize, most azonban még kevesebb vize van, lévén a gyéren lakott civis-város helyén ipari nagyváros. Az év tavaszán lezajlott városi pártértekezlet nem véletlenül foglalkozott ezzel a témával, mint kiemelt városfejlesztési feladattal. Debrecen dinamikus fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele a város vízellátását szolgáló létesítmények megépítése, ezen belül is a várost körülölelő népes kertségi részeken a vezetékes ivóvízellátás megteremtése. A Keletifőcsatorna felszíni vízkivételi müvének megépítése és a víz eljuttatása a városba több ütemben történik. Az idén fejeződik be az első: ezzel 20 ezer köbméter kapacitást teremtenek meg, de a város lakásainak csaknem egyharmada még így is nélkülözi majd a vezetékes vizet. A nagyarányú építkezések sokat javítottak a csatornázottságon. A nyugati ipari övezetet, a Vénkert -Újkert-Nyilas építési övezetet és a társasházaknak kijelölt területet új szennyvíz-elvezető hálózat szövi át. Gázenergia-ellátás tekintetében szerencsés helyzetben van a város. Ebben az ötéves tervben 30 kilométernyi vezetéket építtet a tanács, ebből húszat Debrecen és Hajdúszoboszló között, s ezzel az 1971. évi 25 ezer köbméter helyett az idén már 60 ezer köbméter gáz érkezik óránként a városba, öt év alatt 50 kilométerrel növelték az elektromos veztékek hosszát is, a városra egyébként most már igazán ráférne a jobb közvilágítás. Annyi mindenesetre már a fentiekből is kiderül, hogy a város jelentékeny összegeket költ a közművesítésre. A kommunális költségek alaposan megterhelik a tanácsi költségvetést, pedig az útépítések és korszerűsítések kiadásairól még nem is esett szó. Debrecen teljes belső főútvonalrendszere az átalakítás és a modernizálás korát éli. A közelmúltban szélesítették négysávosra a városközpontot az egyetemi negyeddel összekötő Tanácsköztársaság útját, a Csapó utcából modern városi útvonal lett, jövőre fejezik be a Nagyerdő felé vezető kockaköves útvonal aszfaltosítását, s hamarosan véget ér a keleti, Debrecent tehermentesítő út építése. Ez megkerüli a várost, egyszersmind összeköti a Budapest—Záhony útvonalat, a Hortobágyot átszelő 33-as és a Miskolc felé vezető 35-ös utat. öt év alatt 200 millió forintot fordít a tanács a nagyszabású útépítési és átépítési programra. Felnőtt ellenben a Hajdúság fővárosának rangjához az oktatás és a közművelődés. Debrecen negyvenhat általános iskolájában tizenötezer tanuló, tizenhat középiskolájában hétezer diák tanul. Hat felsőfokú oktatási intézményében ötezer fiatal készül a hivatására és több mint hétezer szakmunkás-tanuló vesz részt a különböző képzési formákban. Sokat javított a diákok életén, hogy a közelmúltban felépült két kollégium, mintegy hatszázhetven középiskolás tanuló számára. Felnőttek is szép számmal ülnek az iskolapadokban. A dolgozók általános iskolájában, a középiskolák esti és levelező tagozatain több mint ötezer felnőtt végzi tanulmányait. A közoktatás gyenge pontja — a tantermek és kollégiumok hiánya miatt — a szakmunkásképzés. A budapestihez hasonló eredményekről és gondokról számoltak be Debrecen vezetői a közművelődés vonatkozásában is. A városban kialakult és rendszerré vált az üzemi képzőművészeti tárlatok programja és látogatottsága, s a többi között igen nagy a munkásság körében az érdeklődés a költészet napja vagy az ünnepi könyvhetek iránt. A fiatalabb nemzedék művelődését 46 városi klub segíti, ebből tizennégyet az üzemek tartanak fenn. örvendetes jelenség a művelődés: központ és a könyvtár látogatottsága. A közönség igényeit és nevelését szolgálják a színházi napok, az irodalmi napok, az országos nyári tárlat vagy a nyári egyetem. Új színekkel gazdagította a város kulturális életét a művésztelep felépítése, a Kodály-kórus függetlenítése, a dokumentációs filmstúdió tevél-.enysége. Ám a közművelődés jellegzetes gondjaitól Debrecen sem mentes. A város hét munkásszállásán másfélezer dolgozó él — kívül a folyamatos művelődés hatáskörén. A meglehetősen kiterjedt Debrecen környéki tanyavilág a szétszórtság és az érdektelenség miatt mindeddig ellenállt a fejlődő városi kultúra sugárzásának, viszont magában Debrecenben, főként az új lakótelepeken az emberek hiányolják a kulturális intézménveket. Nagy bölcsességre lenne szükség ahhoz, hogy a debreceni ingázók gondjain segítsenek. Az ingázás ugyanis — természetesen a megfelelő arányokat figyelembe véve — fővárosi méreteket ölt. Egész Hajdú-Bihar megye Debrecen egyetlen nagy agglomerációs övezete! 300 ezer munkásának tíz százaléka vonatozik, buszozik naponta munkahelyére, felerészben a megyén kívül, de azért Debrecenen keresztül. A vidékről Debrecenbe járók számát tizenötezerre becsülik, ez az összes foglalkoztatott húsz százaléka. Kétezren viszont Debrecenből járnak más helységekbe dolgozni. A városba ingázók harmincnál is több községből kelnek útra, s pél-Nagyerdei részlet A Tanító utca A város kereskedelmével — már ami a hálózatot, nem pedig az áruellátást illeti — nem túlságosan elégedettek a debreceniek. 1971 óta a kiskereskedelmi áruforgalom 40 százalékkal emelkedett (a példa kedvéért: a legutóbbi négy évben 45 ezer televíziós készüléket és 37 ezer hűtőszekrényt vásároltak a város villamossági boltjaiban), a bolthálózat azonban — enyhén szólva — mérsékelten fejlődött. A debreceni üzletek örökösen túlzsúfoltak; a munkáslakta kertségi kerületekben épült új üzletek sem enyhítenek a helyzeten. Pénzhiány miatt nem sikerült megépíteni a tervezett új iparcikk áruházat, s a belváros zsúfoltságának enyhítését célzó Béke úti élelmiszer-áruházat.