Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - A címlapon: A Nyugati pályaudvar (Csigó László felvétele)

Balla Demeter felvétele formái vagy szakmát javasolunk, ez nagy segítség számukra. A gondos képesség- és személyiségvizsgálat mittdig felszínre hozza az addig rejtve maradt adottságokat. — Ujabban a szülőket is behívjuk beszélgetésre — mondja dr. Herskovits Mária pszichológus •—, mert a gyerekek szavaiból megtudjuk, hogy az otthoni légkör miatt zavartak, bizonytalanok. Sok szülő, csupa jószándékból, olyan foglalkozásra erőlteti gyermekét, amivel — elképzelése szerint — könnyen, kényelmesen sok pénzt lehet keresni, s figyelmen kívül hagyja, hogy fia, lánya milyen munkához érez kedvet, tehetséget. A rosszul választott iskolaforma vagy szakma, az egy-két éves keser -ves kitérő után, a kudarcból és elkeseredésből kilábolva indul el aztán az ilyen fiatal, gyakran az Intézet segítségével, igazi hivatása útján. A pszichológusnő asztali naptárán hetekkel előre szinte minden óra foglalt. Kimerítő léha óránként más-más fiatal szavaiból kihámozni: miért képtelen a döntésre, milyen zavaró körülmények konfliktusok nehezítik életét. — Két-három beszélgetésnek már általában megvan az eredménye — mondja —, de előfordul, hogy nyolcszor-tizszer is le kell ülnünk egy-egy gyerekkel, amíg megnyugtatóan elbúcsúzhatunk tőle. A fiatalok igen hálásak a tőlünk kapott segítségért. Egy-két év múlva is visszajönnek és elmesélik, hogyan boldogulnak, hogyan sikerült megtalálniuk helyüket. De mi magunk is kapcsolatban maradunk tíz-tíz gyerekkel, figyelemmel kisérjük, hogy mi történik velük. Nem az a baj, hogy sok és fárasztó a munka, hiszen azért vállaltuk, mert szeretjük csinálni, hanem, hogy például nincs időnk a személyiségvizsgálatok és a pályaalkalmassági vizsgálatok anyagát, soksok fontos, figyelmeztető tapasztalatát feldolgozni és a fiatalokkal foglalkozó többi szakember, a pedagógusok meg a szülők rendelkezésére bocsátani. Az egyre több és sokrétűbb' feladatot ellátó Fővárosi Pályaválasztási Intézet már évekkel ezelőtt kinőtte régi helyiségeit. Különösen a Pszichológiai Osztály munkáját akadályozza a helyhiány. A vizsgálati igényeknek körülbelül a kétharmadát tudják csak kielégíteni. Ilyen körülmények között is évente mintegy két és félezer gyereket vizsgálnak meg. Több helyiségre és pszichológusra lenne szükség! A kiscsoportos foglalkozás metodikáját már vagy három éve kidolgozták, de bevezetésére a mostani szűkös viszonyok közepette nem kerülhet sor. Átmenetileg megoldást jelentene, ha a pszichológusok két műszakban — nyolc órától délután kettőig, és kettőtől este nyolcig dolgozhatnának. így ienne idejük a vizsgálati anyagok feldolgozására is. Az Ifjúsági Munkavállalási Tanacsadó három éve alakult, azzal a céllal, hogy a pályaelképzeléseket segitse megvalósítani a gyakorlatban. Az IMT az Intézet részeként, de attól helyileg távol — az Intézet az V., Deák Ferenc utca 17. sz. alatt, az IMT a Bicskei úton — működik. Tevékenysége az intézeti munka befejező aktusának tekinthető: a felvilágosítástól a pszichológiai tanácsadáson keresztül egészen a munkába állásig kíséri a fiatalok útját. A nyolc osztályt végzettek csaknem valamennyien tovább tanulnak, de mindig akad köztük is 100 — 150 olyan fiatal, aki állást keres. A középiskolát elvégzőknek is legfeljebb egyharmada uyer felvételt egyetemre, főiskolára. A Tanácsadó célja, hogy a dolgozni kezdő fiatalok ne csupán álláshoz, hanem olyan foglalkozáshoz jussanak, ahol képességeiket kibontakoztathatják. Ugyanakkor elő kell segíteni, hogy a népgazdaság progresszíven fejlődő ágazataiba kerüljenek. Mindennek érdekében ankétokat, filmvetítéseket, kiállításokat rendeznek, és egyéni beszélgetések során tájékoztatják az iskolákat, a 6