Budapest, 1975. (13. évfolyam)
9. szám szeptember - Budapest erdősítése
amelyet zöld sávok kötnek össze. A zöld programnak kettős célja van: pihenést, felüdülést nyújtani az embereknek és védeni a környezetet, ami szintén az ember érdekeit szolgálja. A tervezési munka a fováros területén túl kiterjed az agglomeráció 26 községére is, összesen 127 ezer hektárra. A környezetvédelmi erdők talajvédő, szélcsökkentő, levegőtisztító, zajmérséklő szerepe közismert. Az üdülési erdők kimondottan a város lakosságának kikapcsolódását, pihenését szolgálják. Ezekben a parkerdőkben sétautak, padok, eső-házak, kilátók stb. várják a kirándulókat. Emellett az erdőkben a termelési funkcióknak is érvényesülniük kell. A természetes állapotok fenntartásával törekedni kell a talaj, a víz, a levegő és az állatvilág védelmére, őshonos fa- és cserjefajok telepítésére, vegyes, többszintű, magról eredő, természetes erdők kialakítására. Mindemellett az aktív tájvédelemmel is törődni kell, azaz meg kell őrizni a táj természetes arculatát s el kell takarni a táj sebeit; így például a kimerült bányákat, szeméttelepeket. Két zöld gyűrű A sűrűn lakott főváros és környéke megköveteli az arányos fejlesztést. Jelenleg ugyanis igen nagy az aránytalanság a két városrész között. Amíg a budai oldalon 15 százalékos és a Duna jobbpartján levő községekben 25 százalékos az erdős területek aránya, addig a pesti városrészen öt százaléknyi, s a balparti települések környékén is csak 8 százaléknyi erdőt találunk. A zöldövezeti terv feladata tehát, hogy új erdők telepítésével mérsékelje ezeket az aránytalanságokat, s hogy fokozza a meglevő erdők, zöldterületek környezetvédő és üdülő jellegét. Az igények és a feladatok ismeretében készült el ennek a gyűrűs-sugaras szerkezetet alkotó rendszernek a terve. Ez majd szervesen kapcsolódik a külső körút — a tervezett városi autópálya — mentén már meglevő olyan zöldterületekhez, mint a Margitsziget, Városliget, Népliget, Városmajor és a Gellérthegy. A főváros erdőövezetének terve három fő részre épül: a belső zöldövre, amelynek részei közvetlenül a város peremén helyezkednek el; a külső zöldövre, melyet a várost távolabbról övező erdőségek láncolata alkot; és azokra a zöld sávokra, melyek a két zöldövet fogják össze. A belső zöldöv tehát közvetlenül az új, nagy lakótelepek mellett húzódik majd, amelynek vázát a nyugati oldalon a meglevő budai pihenő erdők, a pesti oldalon pedig a tervezett parkerdők jelzik. A pihenő erdők összeköttetését a patakok mentén ligetes fásítással oldják meg. Részei lesznek a budai oldalon a békásmegyeri, az arany-hegyi és az üröm-hegyi parkerdők, amelyek Észak-Buda és Óbuda lakóterületeihez csatlakoznak. A pesthidegkúti, a János-hegyi és a szabadság-hegyi parkerdők főként a belváros lakóinak kirándulására szolgálnak. A Kamaraerdő, a tétényi fennsík meglevő és tervezett erdői pedig Budatétény, Budafok és Kelenföld lakott területeit óvják. A pesti oldalon új, nagy parkerdőt létesítenek Káposztásmegyeren, a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak mellett. Ezek az erdők Újpestet és Újpalotát is „kiszolgálják". A cinkotai, a rákosszentmihályi és a mátyásföldi parkerdő-komplexum mélyen behatol majd a városba s egészen Zuglóig ér. Kőbánya, Rákoshegy, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Kispest és Pestimre ugyancsak nagy erdősítések színhelye lesz. Csepel parkerdeje a meglevő kavicsbánya tórendszerére települ. 29
