Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Budapest erdősítése

A belső zöldöv fő funkciója, hogy biztosítsa a napi és hétvégi felüdülést, ezért ezek a parkerdők harminc percen belül elérhetőek lesznek. Fontos feladatuk ezeknek az erdőknek, hogy tisztítsák a levegőt, felfogják a szelet s hogy a lakótelepeket elhatárolják a mezőgazdasági területektől. A külső zöldöv észak-északnyugati részét a Pilis hegység déli nyúlványai, nyugati oldalát a budai hegyek erdőkoszorúi alkotják. A pesti oldalon a Göd—Csornád— Kerepes—péceli erdővonulat képezi a külső zöldövezetet. A tervezett erdőprogram itt a budapesti agglomeráció környzetvédelmét szolgálja. A budai oldalon nagyobb fásítást terveznek Szigetmonostoron, Pócsmegyeren, Szentendrén, Pomázon, Csobánkán, Budakalászon, Ürömön, Pilisborosjenőn és Solymáron. A budai parkerdők tartalék-területe Nagykovácsi, Budakeszi, Budaörs. A talaj védelme a legfőbb feladata a Törökbálint, Diósd, Nagytétény, Érd, Sóskút határában létesítendő erdőknek, amelyek később kiránduló erdőkké fejleszthetők. A külső zöldöv északi része a pesti oldal községeinél húzódik, s a Börzsöny hegységig érő Dunamenti üdülősávot — Sződligetet, Gödöt — köti össze a gödöllői dombvidék erdőségeivel. A nagyobb erdőszakaszokat kirándulóhelyekké alakítják. A többi erdő szerepe a környezetvédelem. A mogyoródi és a csömöri patak mentén széles „zöldfolyosó" vezet majd az északi erdőktől a belső zöldövig. Keleten a gödöllői, az isaszegi erdők a Rákos-patak és a Szilas-patak völgyében tervezett ligetes sávokkal hatolnak be a főváros területére. Fő feladatuk ugyancsak a környezet védelme. Délkeleten az Ócsa-környéki erdőkkel, délen a soroksári Dunaág mentén levő üdülőterületekkel teremtenek majd kapcsolatot a tervezett nagyarányú fásítások. A külső zöldöv fontos része a Nagy-Duna mentén húzódó vízügyi erdősáv területe: Ecser, Vecsés, Gyál, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek környéke. A külső zöldöv funkciója igen sokrétű. Felfogja az északi-északnyugati szelek erejét, leköti a csapadék egy részét, védi a talajt, javítja a klímát. És nem utolsósorban : a gyönyörű környezet tökéletes pihenést, felüdülést nyújt a főváros és környéke lakóinak. Az összekötő zöldsávok szerepe Mint valami eleven csőrendszer, úgy szállítják majd az összekötő zöldsávok a külső zöldöv tiszta, jó levegőjét a belső lakott területekre. Megszűrik a város zaját, porát; emellett a kialakítandó ligetek, parkok kedvelt kirándulóhelyeknek is ígérkeznek. Ilyen összekötő erdősávokat terveznek a fő közlekedési utak és a vasutak mentén is. Elkészültek a mezőgazdasági területek védősávjainak, a dűlőutak, csatornák, árkok fasorainak, valamint a Duna-menti vízművek védő-fásításának tervei is. A zöldövezet fontos részei a meglevő és a telepítendő szőlős- és gyümölcsöskertek. A nagyvárosok terület-felhasználási mérlegének alakulásánál a parkerdők gyarapítása mellett gondolni kell a lakónegyedek, az ipartelepek, a raktározási és közlekedési területek növekedésére is, valamint a mezőgazdasági struktúra változására, az intenzív élelmiszeripari gazdaság kialakítására. A tervezett erdőtelepítési, fásítási területnek csaknem a fele a termelőszövetkezetekhez tartozik. A főváros közigazgatási határán belül levő mezőgazdasági földek tehát valójában a városfejlesztés tartalékai. Ugyanakkor a fővárosban és környékén törekedni kell az országos jelentőségű, jellegzetes termőtájak megtartására és rekonstrukciójára. Ilyenek például a budai hegyvidék barackosai, a Duna-menti bogyósok, a délpesti öntözött kertészetek. A hagyományos termelést folytató termelőszövetkezetek fokozatosan iparszerű (üvegházi, fóliasátras) élelmiszergazdasági termelésre térnek át; az így felszabadult területek is igen alkalmasak erdőtelepítésre. A fásítási program ütemezése Az Általános Városrendezési Terv szerint e nagyszabású erdőtelepítésre lényegében 1980 után kerül sor. Az első ütemben — már az ötödik ötéves terv erdőtelepítési feladataként — megvalósítható körülbelül ezer hektárnyi erdősítés; főként a termelőszövetkezetek felszabaduló földjein. A többi terület fásítását az ezredfordulóig, kétszer 10 éves tervidőszak alapján kívánják végrehajtani, évente mintegy 500 hektár telepítésével. Budapest közigazgatási területén csaknem hatezer hektárnyi erdőt telepítenek az ezredfordulóig. Ennek nyomán a pesti oldalon a mostani 8,6%-ról 21,8%-ra emelkedik az erdős terület aránya; tehát majdnem eléri a budai oldalon jelenleg meglevő 23%-os arányt. A környező területtel együtt összesen közel 14 ezer hektár fásítása szerepel a programban. 2000-re — mire befejeződik a nagy erdőtelepítési program — tehát mintegy 34 000 hektár erdő segíti majd jobb levegőhöz Budapest és környéke lakóit. Ez annyit jelent, hogy míg jelenleg 15,7% az erdős területek aránya fővárosunkban, az ezredfordulóra ez az arány 26,2%-ra emelkedik. Addig is évről évre fokozatosan gyarapszik a főváros zöldövezete, különösen a pesti oldalon. Több kellemes kiránduló- és pihenőhely várja majd a városlakókat. S nem utolsósorban: az új erdőkkel tovább szilárdul a természetvédelem, a talaj, a víz, a jó levegő védelme — az ember érdekében. Sz. G. 30