Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Vértesy Miklós: Az Üllői út

sóét 1909-ben fejezték be. Az összes férőhely 1500 ágy. A klinikákon évente 24 — 25 000 fekvő és 250 000 járóbeteget kezelnek. Az elméleti tanszékek és intézetek részére a Semmelweis Orvostudományi Egyetem jelenleg a Nagyvárad téren építtet egy 23 emeletes toronyházat. A 93. szám alatt találjuk az Igazságügyi (korábbi nevén Törvényszéki) Orvosi Intézetet; a Nagyvárad téren a Munka- és Üzemegészségtani Intézetet, a Kardiológiai Intézetet, a József fiúárvaház mellett pedig az Akadémia Kísérleti Orvosi Kutatóintézetét. Gyárak Az Üllői úton régen több kisebb és három nagyobb gyár működött, köztük a legrégibb a Braun testvérek 1839-ben alapított ecetgyára (a 60. szám alatt). Később kibővült rum- és likőrgyártással, népszerű terméke volt a Hubertus likőr. A századforduló idején 80 — 90 munkással dolgozott. 1948-ban államosították, épülete 1956-ban elpusztult. Gschwindt Miksa üzeme volt az első szeszfinomításra berendezett magyarországi gyár. 1856-ban kezdte meg működését a József körút sarkán. Élesztőt, rumot és likőrt is előállított, 250 munkást foglalkoztatott. A tulajdonos az épület első emeletén 40 kádas szénsavas és vasas fürdőt rendezett be, sőt Orzevenszky Károly orvos receptje szerint tengervízből, malátából és különféle sókból különleges gyógyvizeket is kevertek. A szeszfinomítót a húszas évek elején az Ipar utcába helyezték át; Ferencvárosi Likőrgyár néven ma is fennáll. Thék Endre asztalos kisüzemét (a 66. szám alatt) a nyolcvanas évek közepére 270 alkalmazottal dolgozó nagy bútorgyárrá fejlesztette. Eleinte főleg kastélyok, villák számára szállított berendezéseket; később falemezeket és zongorákat is gyártott. Jó minőségű termékeit aránylag olcsón árulta; ezt azért tehette, mert híres, azaz hírhedt volt a munkáskizsákmányolásról. Alkalmazottai emiatt sokat sztrájkoltak, az 1904-es tavaszi sztrájk hat hétig tartott. A munkásmozgalmi emlékek között említsük meg a 34. számú házban levő asztalosműhelyt. Itt alakult meg 1886. február 9-én az Általános Munkásegylet. Sokan léptek tagjai sorába, a következő esztendőben már több ezer résztvevővel rendezett munkástüntetéseket. Ma az Üllői úton egy nagyobb gyárat találunk: a Körmöcbányáról a fővárosba helyezett Állami Pénzverőt. Jelenlegi helyére, amely eredetileg lovassági laktanya volt, 1926-ban költözőn. A nagy kapacitású üzemben 1800-an dolgoznak. Pénzérméken kívül fém dísztárgyakat, díszgombokat, érmeket, bizsu-cikkeket, híradástechnikai félgyártmányokat állítanak elő, sőt 1968 óta gyémántcsiszolással is foglalkoznak. Múzeumok, mozik Az 1872-ben alakult Iparművészeti Múzeum modern acélszerkezetű palotáját az Üllői út 33 — 37. szám alatt 1893 —96-ban építették fel, magyaros szecessziós stílusban, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Díszítése különböző, magyar-népies és hindu-izlám elemeket olvaszt harmonikus egységbe. Burkolóanyaga sokszínű pirogránit és Zsolnay-majolika. Különösen szép az üveggel fedett nagy kiállítócsarnok. Gazdag anyagát, az ötvös-, kerámia-, textil-, bútor-, órás- és könyvkötőipar remekeit, alkalmi kiállításokon mutatja be. Ritkaságai közé tartozik a XVIII. századi kőszegi patika, a sümegi püspöki palota könyvtártermének berendezése, a XVII. századi sólyi templomkarzat, továbbá a maksai és toki református templom festett mennyezete. A 24-es számú házban az evangélikus teológiai akadémia mellett az Országos Evangélikus Könyvtár és Levéltár kapott helyet, 110 000 kötet régi magyar könyvvel, Luther eredeti végrendeletével és sok más ritkasággal. Az 1020 néző befogadására alkalmas Corvin filmszínház a Gschwindt gyár helyét foglalta el. Ez volt az első világháború után az első nagyobb építkezés. Takarékosságból nemes anyagokat (márvány, faburkolat) nem használtak, de ízléses, szolid kivitelben készítették, kazettás mennyezettel. Hasonló nagyságú, de egészen dísztelen a Ludovika lovardájából átépített Alfa mozi. A Kálvin tér közelében levő szép Vörösmarty mozi a metró építkezése miatt jelenleg zárva van. A filmbarátok kedvéért említsük meg, hogy a főváros legújabb filmszínháza, a Pest-Buda a József Attila lakótelepen nyílt meg, a centenárium évében. Parkok, szobrok Az út két szép parkja közül a régebbit, az Orczy kertet három majorság helyén létesítették. Az első fákat 1790-ben ültették. 23 hektáron romantikus parkrészletek, virágágyak, nagy pázsit, tó, szökőkút, üvegházak, barlang, kerti pavilonok tették a kertet a régi Pest egyik legszebb látványává. 1830-tól állandóan pusztul, területe 14 hektár alá csökkent, legnagyobb részét lezárták a közönség elől. (Sorsát, jelen állapotát, jövőjét a Budapest 1974. augusztusi számában egy érdekes cikk tárgyalta.) A 112 hektáron elterülő Népligetet a kiegyezés után kezdték beültetni. A szegényebb néprétegek szórakoztatására szánták, az 1910-es évek elejétől sokak által látogatott mutatványos bódék működtek benne, ez volt a városligeti mellett a második „vurstli." A Népliget régen gyakran volt sztrájktanya, itt rendezték a május elsejei felvonulásokat is. Északi részén sportpályák vannak, a hatvanas években ródli-, valamint autó- és motorversenypályát is építettek benne. Hosszú ideig elhanyagolták; rekonstrukciója, üdülő- és kulturális központtá kiépítése most van folyamatban. A Vajda Péter utca és a Tinódi-szobor közti része kis hazai botanikuskert. A főváros centenáriuma alkalmából minden megye a reá legjellemzőbb növényekből kis parkrészletet alakított itt ki, s ezeket szobrászati alkotásokkal díszítette. Az emlékművek közül elsőnek a régi Budapest egyik legismertebb szobráról kell beszélni: a Kálvin téri Danubius kútról. Ybl Miklós tervezte, szimbolikus alakjait — középen a magasban a Duna, lent oldalt a Tisza, Dráva, Száva — Feszler Leó készítette. Az ostrom alatt nagyon megsérült, szobrait Győri Dezső faragta ki újból. Jelenleg az Engels téren áll. Az Iparművészeti Múzeum előtt találjuk az épület tervezőjének, Lechner Ödönnek a szobrát, Farkas Béla alkotását. A II. számú szülészeti klinika előtt állították fel az első világháborúban elesett orvosok emlékművét, Horvai János művét. Közelében látható a Tanácsköztársaság vezetőinek emlékműve, amelyen Kun Béla, Landler Jenő és Szamuely Tibor alakját Farkas Aladár, Herczegh Klára és Olcsai Kiss Zoltán mintázta meg. A Népligetben, a József Attila lakótelepen és másutt még több mint egy tucat kisebb-nagyobb alkotásban gyönyörködhetünk. Egy részük régebben a város belsejében állt; Bezerédi Gyula Tinódi-szobra például a Blaha Lujza térről került a Népligetbe. Közlekedés | A főváros első lóvasúti vonala a Váci úton át Újpestre vezetett. Másodiknak az Üllői úton indították meg a forgalmat, 1869. január 30-án. A végállomás először a Ludovikánál volt, később meghosszabbították a vonalat az Orczy úton át a Józsefvárosi pályaudvarig. A század végén villamosították, ekkor közvetlen kocsik jártak innen egészen a Zugligetig. A Nagyvárad tértől a kispesti Kossuth térig eleinte — 1887-től — keskeny nyomtávú gőzvasút közlekedett. Később, amikor Kispest és Szentlőrinc benépesedett, normál síntávolságra építették át, villamosították és meghosszabbították a vonalat a vecsési határig. A gyorsan szaporodó személy- és teherautók miatt a forgalom — a főváros többi részéhez hasonlóan — az Üllői úton is egyre több nehézségbe ütközik. Különösen a villamosok lassúsága miatt hangzik el sok jogos panasz. E téren nagy változást jelent majd az észak —déli metróvonal, amelynek első szakasza 1976 végén megnyílik. Ekkor majd lehetővé válik a felszíni villamosforgalom megszüntetése a Kálvin tér és a Nagyvárad tér között. 17 A posu épülete a József Attila lakótelepen