Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Győr

Csigó László felvételei Nem mintha különösebb bizonyításra szorulna Győrnek a földrajzi helyzetéből adódó történelmi jelentősége, de azért érdemes megemlíteni, hogy egy patinás irodalmi emlék, a Képes Krónika is országkapunak nevezte a várost. Egy ilyen funkció magától értetődően a nagyvilághoz fűződő gazdag emberi — anyagi és szellemi — kapcsolatokat is feltételez, annak minden áldásával és gyakori átkával. A győri helytörténészek is megjegyzik, hogy városuk történelme igencsak viharos volt. (Aztán tárgyilagosan hozzáteszik: „. . . de melyik városé nem volt az a Duna—Tisza táján . . .") Való igaz, hogy — mint a kapuk általában — az 1271-ben városi kiváltságot elnyert Győr azelőtt is, azután is meglehetősen „huzatos" volt, ha nem is klimatikus, de történelmi'értelemben. A helytörténeti kutatók így utólag, az idők távlatából mégis szerencsésnek ítélik a város sorsának alakulását, mert a tatár, a török, a német, a tűzvész, a pestis, a bombázások ellenére — voltaképp minden korszaknak szüksége volt Győrre. A bronzkori ember a folyók nyújtotta élelem és oltalom miatt látott fantáziát az itteni letelepedésben. A rómaiak hadászati előnyeiért tüntették ki figyelmükkel Arrabonát. Jóval később a török félholdtól ijedező Európa, főként Bécs költött jóval többet a városra, mint amennyi a végvárakra általában jutott. A biztonságérzet révén a kézművesek, kereskedők itt virágzó gazdasági életet bontakoztattak ki, mialatt más városokat évszázadokra viszszavetett az ozmán erőszak. A kapitalizmus a vasúti csomópontjelleg miatt foglalta el állásait a városban. S hogy napjainkban milyen országos érdekek fűződnek Győrhöz, azt az alábbiakban még látni fogjuk. Győr történelmének elemzése helyett azonban egy olyan jellegzetességével foglalkozzunk bővebben, amit a magyar városok többsége nem vallhat magáénak. Nevezetesen azzal, hogy Győrben a tudatos városszépítés és várostervezés komoly hagyományokra tekinthet vissza. Már a XV. század leírásai is arról tanúskodnak, hogy formás utcahálózatával, rendezettségével, középületeivel, ispotályaival és ma is látható műemlékeivel Győr országos elismerést vívott ki magának. Az urbanizációs törekvések igen erőteljesen Fekete Gábor Látképek a városról A Rába-part Urbanizalodo ország VII. GYOR