Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Győr

A Kossuth-híd Az Óvárosban határozták meg a város fejlődését újabb és újabb évszázadokra. Igaz, Győrhöz a természet sem volt fukar: a sajátos kisalföldi hangulat, a három folyópart, je­genyékkel és kivénhedt fűzfákkal, megkönnyítette a városszépítést. Folyópartjainak meghitt környé­két a mai Győr is nagy gonddal ápolja. 21 kilométer hosszúságú védőtöltéssel, kőparttal, parkok­kal, sétányokkal egészítette ki az ember a természet adományát, részint az örökösen fenyegető ár­vízveszély ellen, részint a város­lakók gyönyörködtetésére. * A századok során oly sokszor rommá vált ősi negyedek mellett, új városrészek nőttek ki Győrött. Az ősinek és a modernnek a ke­veredése — ha nem is győri speci­fikumról van szó — itt igen kife­jező formákat ölt. Az újjáépített városközpont, az Ady-város új lakótelepének ma­gas házaiban, a panelfalak között például mindenütt jelen van az öreg győri nemzedék: falusias mozgású és akcentusú idős pa­rasztemberek, fejkendős nénikék. Mialatt a loggiák, az ablakok ma­gasából fejcsóválva bámulják a a nagyvárosi forgalmat — a földes padlóra, a rábaközi, szigetközi, sokoróalji baromfiudvarokra, krumpliföldekre, templomokra emlékeznek. Az Ady-városi fiata­labb lakók elődjei 80 százalékban falun éltek a felszabadulás előtt. S nagyjából ugyanez az arány a gyárvárosban, az újvárosban, a barokk belvárosban élő közalkal­mazottak, munkások, értelmisé­giek között. Az idős szülők mind­máig idegenül tesznek-vesznek a távfűtéses, beépített bútorú, gyermekkocsi tárolóval és szárító­helyiséggel ellátott lakóházak­ban . .. Az öregek társadalma azonban nagyonis meghatározott és fontos funkciót tölt be a nagyvárosi Győrben. Mégpedig azzal, ahogy sikerrel kísérlik meg átmenteni a természetet a paneltömbök közé, a benzingőz ellensúlyozására. E kísérleteknek csupán egy apró, de mégis jellemző mozzanata a jege­nyeültetés — azaz átültetés. Ady­városban — akárcsak a budapesti új lakótelepeken, és mindenütt, ahol ilyen tömegben, ennyire sok helyről, ennyire gyorsan verőd­nek össze új lakók — igen lassan melegednek össze az emberek, akár a közvetlen szomszédok is. A spontán, néhány szavas beszél­getések témáját legfeljebb a Buda­pestről is jól ismert események adják: elakad a lift, baj van a gáz­nyomással, szünetel a melegvíz­szolgáltatás ... A Rába-partról a terméketlen talajú, egykori birka­legelőre telepített jegenyék sorsa, a „megélnek-e, vagy elsorvad­nak ?" kérdése azonban összehoz­ta az egykori falusi öregeket. Együtt kevertek televényföldet a talajhoz; s már együtt gondozzák a fákat az üzemi munkásokkal. Győr város tanácsa a maga módján kellően méltányolja és értékeli a jegenyék iránti érdek­lődést. Mintegy félmillió négyzet­méter belterjes és 400 ezer négy­zetméter külterjes parkterület fenntartásáról gondoskodik, nem szólva az új játszóterek, parkok, díszkertek folyamatos építéséről. A városban most már csaknem száz játszótér van. S minden jel arra mutat, hogy Győr is csatla­kozik a hazai „virágos városok" sorához: a Városgazdálkodási és Útkarbantartó Vállalat külön részleget szervezett faiskolák, nö­vényházak, virágüzletek építé­sére. * Az oly gyakran csalóka első be­nyomások Győrött tartósaknak bizonyulnak. Az első körséta a városban nyomban érzékelteti az eladdig ismeretlen szemlélődővel, hogy iparvárosba, diákvárosba, kertvárosba, kultúrvárosba, sport­városba érkezett. A modern Rába Szállóval szemben levő patinás, tornyos épület: a régi városháza. Mellette sokemeletes modern építmény emelkedik, szürkés-kék ablakok­kal : az új városháza. A kettő kö­zött a főútvonalon el nem fogyó kocsisor hömpölyög. Reggel, dél­után, este: hullámzó tömeg az ut­cán. A szálló előtti üvegkalitká­ban a Richards gyár kiállított szö­vetei, selymei láthatók. A város főterén metrólejárat-féle tűnik szembe; ha lépcsőin leballag a járókelő, üvegajtón át hatalmas autótároló bukkan elé. Az üzlet­negyedben csemegebolt, pesti méretekben, Váci utcai kivitel­ben. Az iparcikküzletek árutöme­gében Omega órától francia te­niszütőig minden kapható. A tej­boltban pedig friss házitepertőt is árulnak ... A centrumban és a különböző városnegyedekben: Nádorváros­ban, Újvárosban, Révfalun, a Szi-11

Next

/
Oldalképek
Tartalom