Budapest, 1975. (13. évfolyam)

1. szám január - Bertalan János-dr. Berti Béla: Budapest - romokban

Bertalan János—Dr. Berti Béla BUDAPEST-ROMOKBAN Budapest az ostrom alatt romvárossá vált. Az épületek és lakások nagyobb része megsérült, illetve romhalmazzá lett. A 39 643 épületből mindössze 10 323 maradt meg épen, 1494 teljesen megsemmisült, a többi pedig megsérült, közülük 9140 súlyosan. A 295 320 lakás közül 13 588 semmisült meg teljesen, 18 775 vált lakhatatlanná, 47 322 részben használhatatlanná. A pusztulás az I. kerületben volt a legnagyobb, ahol 789 épületből mindössze négy maradt épen, 62,4 százaléka súlyosan, 20,3 százaléka kisebb mértékben megsérült, 16,8 százaléka pedig teljesen romba dőlt. Az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium kárstatisztikai adatai szerint Budapesten több mint 21 ezer lakóépület tetőzete sérült meg. A tetőkárok nagysága meghaladta a 4 millió négyzetmétert, ebből 1,5 millió m2

tetőszerkezeti kár volt. Elpusztultak — a többi között — a Duna-hidak, a Vár, a Széli Kálmán tér (ma: Moszkva tér), a Tabán, a Gellért tér; a pesti oldalon a Kálvin tér, a Deák tér és számos fontos közlekedési góc. Rommá lett a Duna-parton a szép szállodasor, egyedül a Bristol Szálló maradt olyan állapotban, hogy helyre lehetett állítani. Az Intercontinental Szálló építésekor, 1969-ben bontották le. A főváros 45 kórházépületéből mindössze 4 maradt meg épen, 5 rommá vált, a többi pedig többékevésbé megsérült. A Rókus és László Kórház majdnem teljesen elpusztult. Súlyosan megrongálódott a Bakáts téri Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet, amelyet még az ostrom előtt bombatalálatok értek. A budai kórházak közül a János Kórház szenvedett a legtöbbet (a harcok alatt ez az épületegyüttes többször cserélt gazdát). Erősen megrongálódott a Margit Kórház is. Több klinika és magánkórház ugyancsak súlyos sérüléseket szenvedett. Az ostrom pusztításához járult még, hogy a kórházi felszerelések nagy részét a fasiszták még az ostrom megkezdése előtt nyugatra szállították. A 3510 szociális helyiségből csupán 484 maradt épen, 2529 megsérült, a többi pedig rommá lett. A főváros 209 iskolaépületéből 27 teljesen, 26 részben elpusztult, 30 súlyosan, 126 pedig könnyebben megsérült. A tantermeknek mindössze 7 százaléka maradt használható állapotban. A színházak, mozik, könyvtárak és más kulturális intézmények nagy része szintén használhatatlanná lett. A múzeumok megsérülése során óriási művészi és történelmi érték pusztult el. A károkat még fokozta, hogy a németek és a nyilasok igen sok műkincset elraboltak. Pótolhatatlan károk érték az Országos Levéltárat is. Az ostrom alatt az épület nyugati szárnya a toronnyal együtt beomlott, tűz* ütött ki és a levéltári anyagnak mintegy 20%-a elpusztult. A háború alatt tönkrement az Állat- és Növénykert is. Az épületek nagyobb része romossá vált, egzotikus növényvilága teljesen elpusztult, és csak néhány állat élte túl az ostromot. Elpusztult vagy súlyosan megrongálódott a szállodák, éttermek, áruházak és üzletek nagy része. A bombázások és az ostrom következtében a gyáraknak és üzemeknek csak egy kis hányada maradt épen, emellett berendezéseik nagyrészét szintén elhurcolták nyugatra. Súlyos károkat szenvedett a két tanácsháza is. A központi városháza (V., Városház u. 9 —11.) épületeit több száz bombatalálat érte. Elpusztult a Tanács körúti kétemeletes épületrész, a nyomda és a levéltár helyiségei. Beomlott a Városház utcai főépület egy részének három emeletsora, a Gerlóczy utcai épületszárny középső részének a második és harmadik emelete stb. Romossá vált az Új Városháza (Váci utca 62—64.) épülete is. A kis és közgyűlési ülésterem beomlott, a belső berendezések elpusztultak. A főlépcsőház és az épületszárny két emeletsora ugyancsak beomlott. A tetőszerkezet nagy része is a bombatámadások áldozata lett. Kisebb-nagyobb mértékben háborús kárt szenvedtek a fürdőépületei és berendezéseik is. A Szt. Imre (Rác) gyógyfürdő 95%-os, a Rudas 90%os, a Gellért 50%-os, a Széchenyi gyógyfürdő mintegy 15%-os, a Népfürdő pedig 20%-os károsodást szenvedett. A háború nem kímélte a templomokat sem. Súlyosan megsérült a Mátyás-templom, a Bazilika, a Belvárosi, a Batthyány téri Szent Anna, a Cisztercita, a tabáni, a Bécsi kapu téri evangélikus, a Bosnyák téri új templom és a Duna-partot szegélyező templomok. A Farkasréti temető temploma teljesen, a Rókus plébánia-templom részben pusztult el. A Vízművek gépi berendezései közül a budai oldalon a budaújlaki, a krisztinavárosi és Diana úti telepeken értékes gépek semmisültek meg, ezenfelül jelentős épületkárok keletkeztek. A csőhálózat számos helyen megsérült. A budai oldalon 650, a pesti oldalon 350 volt a csőtörések száma. Az 500 mm átmérőn felüli nyomóvezetékek 38 helyen törtek el. A Duna-hidak felrobbantása következtében tönkrement a Ferenc József-hídon (ma: Szabadság-híd) négy, egyenként 650 mm átmérőjű és a Boráros térin (ma: Petőfi-híd) egy 450 mm átmérőjű főnyomócső. Súlyosan megrongálódott a kőbányai víztorony, a gellért-2 \