Budapest, 1975. (13. évfolyam)

1. szám január - Bertalan János-dr. Berti Béla: Budapest - romokban

hegyi nagy vízmedence és a krisztinavárosi átemelőtelep. A háborús károk — az összes fővárosi üzemek közül — legsúlyosabban a Gázműveket sújtották. Az óbudai gázgyár már a bombatámadások idején súlyos károkat szenvedett: leégett a kátránygyár, megrongálódott az üzem vízműve és a benzolfinomító. Találatot kapott a generátorüzem és megsérült a két gáztartó. A város különböző területein elhelyezett nyomásszabályozó gáztartályok és a csőhálózat is megrongálódott. A bombatámadások és az ostrom során az utcai csőhálózat több ezer helyen sérült meg; különösen a budai részen volt sok a csőtörés. A Duna-hidak felrobbantásával a hidakon átvezető gázfőcsövek is megsemmisültek. .A. csatornahálózat főképp a Várhegyen és a tabáni városrészben sérült meg sok helyen. Az 5 m átmérőjű beboltozott Ördögároknak a Tabánon átmenő szakasza a bombatámadások következtében 71 m hoszszúságban beomlott. A pesti oldalon a Duna-parti főgyűjtőcsatorna három helyen, a Mária Valéria utcai mellékgyűjtő két helyen súlyosan megsérült. A rákosvölgyi főgyűjtőcsatorna 2 m átmérőjű szakasza mintegy 170 m hosszúságban elpusztult. Ezenfelül a kiterjedt mellékcsatornahálózaton számos helyen keletkeztek sérülések. Budapest 899 km hosszú csatornahálózatából a bombázások és az ostrom során összesen 4 km-nyi sérült meg. A lövedékek és a bombázások rongálásain kívül a járható, nagyméretű csatornák azáltal váltak üzemképtelenné, hogy azokat a németek több helyen törmelékekkel eltorlaszolták. A legnagyobb teljesítményű Soroksári úti szivattyútelepre már az ostrom előtt, a légitámadások alkalmával 32 bomba hullott. Az Összekötő vasúti híd felrobbantásakor keletkezett légnyomás lerombolta a gépház tetőzetét. Az óbudai csatornatelep gépháza, az elektromotorokkal együtt, teljesen víz alá került. A műhelyek értékes munkagépeit és egyéb felszereléseit, továbbá az anyagraktár készleteinek nagy részét elhurcolták. Az Elektromos Művek üzemei közül a kelenföldi erőmű teljesen üzemképtelenné vált. A főváros belterületén az elektromos energia továbbítására és elosztására földbe fektetett kábelhálózat mintegy 95 százaléka üzemképtelen lett. A felrobbantott Duna-hidakon átvezető kábelek elpusztultak, és a Duna alatti kábelalagút vízzel telt meg. Főként a külterületi elosztásra szolgáló légvezetékek semmisültek meg. A 747 km hosszú légvezetékhálózat 98 százalékban elpusztult vagy hasznavehetetlenné vált. A légvezetéki hálózat 26 ezer oszlopából 4 ezer semmisült meg. A villamosvasutak járműállományának nagy része használhatatlanná vált. A felső villamosvezetékek leszakadtak vagy teljesen hiányoztak. A pályatesteket méteres romok és törmelékek borították. A járműpark a háború előtt 1860 motoros-és pótkocsiból állt. Ebből 972 lett használhatatlanná. Az áramátalakítók 1944. évi 42 ezer kW teljesítményéből több mint 40 százalék semmisült meg. Az üzemi épületeknek közel egynegyede pusztult el. A városi autóbuszok nagyobb részét nyugatra hurcolták, a többi megsemmisült vagy megrongálódott. Mindössze 4 autóbusz maradt használható állapotban. A főváros közvilágítását 1944-ben 27 674 lámpahely szolgálta. Ebből mintegy 11 ezer pusztult el, vezetékkel együtt. Az útburkolatok a harcok következtében a fővárosnak csaknem minden részén súlyosan megrongálódtak. A bombázások, a becsapódó lövedékek, a tankok, valamint a katonai védelmi berendezések mintegy 250 ezer m2

útburkolatot és 80 ezer m szegélyt tettek tönkre. A főváros útjait magasan borították az épületek, közlekedési eszközök és háborús anyagok romjai. Becslés szerint a romtörmelék mennyisége másfél millió m3

, a szemété 90 ezer m3

volt. A háborús rombolások következtében veszélybe került a főváros árvízvédelme, mert a védőművek súlyosan megrongálódtak. A dunai rakpartok, a partfalak, a mellvédek számos helyen rombadőltek, az öszszefüggő védőműben hiányosságok keletkeztek. Az árvízvédelmi anyagok és felszerelések, valamint az elzárószerkezetek, szivattyúk, gépjárművek, szerszámok csaknem teljesen elpusztultak vagy eltűntek. A felrobbantott Duna-hidak roncsai a meder szelvényét elszűkítették. Súlyos rongálódást szenvedtek a Várban levő támfalak és közforgalmi lépcsők. Megsemmisült a várhegyi siklópálya; berendezései és a kocsik elpusztultak. A lépcsők és a sikló elpusztulása, továbbá a ledőlt támfalak megnehezítették a Vár megközelítését, akadályozták a közlekedést. A rendkívül súlyos háborús veszteségek láttán sokakon úrrá lett a kétségbeesés, nem bíztak abban, hogy a lerombolt főváros belátható időn belül helyreállítható lesz. A reménytelennek látszó helyzetből való gyors kilábolást a megváltozott társadalmipolitikai-gazdasági körülmények tették lehetővé. A proletárhatalom kivívása, a népi állam megteremtése volt a feltétele s egyben a biztosítéka is annak, hogy Budapest rövid idő alatt újjáépüljön. 3 Fotó: MTI Archívum