Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Vadas József: Hajnal Gabriella művészete

Milyen hatást váltott ki, mit eredményezett eddig a főváros lakossága körében az 1960. évi, rég elavult Házirend helyébe lépett új Házirend, Budapest Főváros Tanácsának 5,1973. számú rendelete? E rendelet megszületését — a lakóépületek, ingatlanok házirendje újabb szabályozását — a főváros illetékes szervei, a Hazafias Népfront budapesti bizottsága és több hatóság közötti hosszas tárgyalás, értekezés előzte meg. Végül is megszövegezték a 24 paragrafusból álló Házirendet, amelyhez az ingatlan kezelőjének (bérbeadójának) főbb kötelezettségeit meghatározó jogszabályi rendelkezés, valamint a kérelmek, panaszok és közérdekű bejelentések ügyintézésének módját és rendjét tartalmazó melléklet csatlakozik. A Házirend a lakók nyugalmát és pihenését, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát és állagának védelmét kívánja biztosítani. E célból meghatározza a lakók egymással szemben tanúsítandó magatartását és azokat az alapvető szabályokat, amelyek a társas együttéléshez nélkülözhetetlenek, az állami, a szövetkezeti és a magánházakban egyaránt. A lakók nagy többségének jogos kívánalmait tartalmazó Házirend betartása a lakóknak, a lakóbizottságnak, illetve az ingatlan kezelőjének kötelessége és valamennyiüknek joga őrködni a Házirend szabályainak betartása felett. A Házirendet 1973 végén nagy példányszámban füzet alakban megjelentették s terjesztették, főbb intézkedéseit a napilapok ismertették. Majd a Házirend nagy betűkkel nyomtatott teljes szövegét kemény aljazatta ragasztva, átlátszó műanyaggal gondosan bevonva tábla formában a legtöbb fővárosi ház földszinti lépcsőháza, illetve kapualja közelében, szembeszökő helyen kifüggesztették. Az új Házirend életbe lépése után a gyakor'at megkívánta, hogy a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának szervezési főosztálya s az Ingatlankezelési és Építési Főigazgatóság a Házirend egyes pontjainak értelmezésével kapcsolatban állást foglaljon s állásfoglalásáról az ingatlankezelő vállalatokat értesítse. Gépkocsitárolási viták Az első intézkedést a lakók gépkocsitárolásának problémái váltották ki. Személygépkocsi, illetőleg motorkerékpár a budapesti házak amúgy is szennyezett levegője bizonyos mérvű tisztaságának megóvása végett csak a kétszáz négyzetméternél nagyobb udvarral rendelkező épületek udvarrészében, illetőleg a használaton kívüli kapualjban, vagy a ház kertjének arra alkalmas részében tárolható, a lakóbizottság egyetértésével és az ingatlan kezelőjével kötött tárolási szerződés alapján, a jármű hengerűrtartalma szerinti bérleti díj fizetése ellenében. Hogyan kell kiszámítani, hogy valamely udvar meghaladja-e a kétszáz négyzetméternyi területet ? A mérést a terep szintje felett egy méter magasságban kell végezni, és az esetleg kiugró falpilléreket stb.-t az 1971. évi, a lakások felmérésére vonatkozó rendelkezések szabályai szerint kell figyelembevenni. A járműtárolás szempontjából vitát keltett a több udvarú, valamint az átjáróházak problémája. Hivatalos állásfoglalás szerint csakis a műszakilag összefüggő házrészek udvaránál lehet a kétszáz négyzetmétert meghaladó területet figyelem bevenni. Ha műszakilag nem összefüggő épületek valamely udvara a kétszáz négyzetmétert nem haladja meg, gépjármű tárolására alkalmatlan. Vita merült fel a rokkantak járművével kapcsolatban. Rokkantak járművei számára a kétszáz négyzetméternél kisebb terület ü udvaron is biztosítandó tárolási hely, kivéve a műemléknek nyilvánított, vagy a műemlékjellegü épületet, ahol is gépjármüvet sen ki sem tárolhat. Rokkantak részére rendszeresített gépjárműnek kell tekinteni a háromkerekű, úgynevezett Velorex-típusú személygépkocsin kívül minden olyan gépkocsit, amelynek rokkantak részére történő használatát az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt illetékes egészségügyi szakhatóság engedélyezte. Az elsőfokú szakhatóság a Gépjármű Vezetésére Való Alkalmasságot Véleményező Szakértői Bizottság, a másodfokú szakhatóság pedig a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság Országos Igazgatósága. Ez a két hatóság adja ki a rokkantak jármű használatára vonatkozó engedélyt, s az engedélyben megjelöli azt a gépjárműtipust, amelynek használatára a kérelmezőt feljogosította. Az ingatlan kezelője rokkant részére járműtárolási szerződést csak ily engedély bemutatása után köthet, az engedélyben megnevezett kocsitípusra. Felmerült a probléma: kinek van elsőbbségi joga a kétszáz négyzetmétert meghaladó udvarban autó vagy motorkerékpár garazsirozására ? Természetesen a ház lakóinak. Ha azonban további tárolási lehetőség van, figyelembe vehető a szomszédos házak lakóinak tárolási szándéka. 30