Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Vadas József: Hajnal Gabriella művészete

Vitát keltett a lakók egy része között a Házirendnek az a kitétele, hogy zöld területet tilos gépjármű tárolás céljára kijelölni. Mi tekintendő zöld területnek? A bozótos, gazos udvar vagy telek nem zöld terület, viszont zöld terület a lakók által kialakitott, kertészetileg rendben tartott, gondozott földrész; s ez utóbbi zöld terület nem szüntethető meg azért, hogy ott gépjárműt tárolhassanak. Amiben a lakók kisebbsége is dönthet... A Házirend lehetővé teszi, hogy a lakobizottság a lakók többségének nyilatkozata alapján elrendelje az épület kapujának a zárvatartását az úgynevezett nappali időszakban is, tehát 4 óra 30 perc és 23 óra között. Viszont az épületben a lakáson belül rendszeres foglalkozást űző kisiparos, kiskereskedő, jogszerűen magánrendelést folytató orvos, vagy valamilyen szerv — pl. ügyvédi munkaközösség — működhet, idős, beteg, gondozásra szoruló személy is tartózkodhat; s a /árva tartott kapu megnehezíti, esetleg lehetetlenné teszi a hozzájuk való bejutást. Az ingatlan kezelője ilyen esetben mérlegelni tartozik: a lakók többségének a kapu zárva tartásához fűződő szándékánál nem indokoltabb-e a lakók kisebbségének az érdeke, amely adott esetben a közérdekkel párosul, illetőleg méltánylást érdemlő magánérdeket szolgál. Az ingatlan kezelője mulasztást követ el, ha mindezt nem veszi figyelembe, sőt szabálysértés címén felelősségre is vonható. A Házirend egyes intézkedései igyekeznek a lakáson belül és a lakáson kívül történő zavaró tevékenységet, a csendháborítást mérsékelni. Ez nem könnyű feladat. A csendháborítás két fő oka: a régi épületek vasrag fala a túlságos kiszáradás, az új épületek jó részének vékony falazata pedig a kellő szigetelés hiánya miatt erőteljesen vezeti a hangot. Fapapucs- perek Aránylag sok a panasz és a szabálysértési feljelentés — különösen az idősebb korúak, valamint a leromlott idegzetű, rossz egészségi állapotban levő lakók részéről — a népszerű viseletté vált fapapucs használata miatt. Sokan otthonukban, orvosi előírásra, lúdtalpbetét pótlásaként „gyógypapucsot" viselnek. Ez járás közben, főként a papucsot használók alatti lakásban kellemetlen, kopogó zajt okoz, még akkor is, ha a fapapucs talpát gumival vonják be. A fapapucs okozta „csendháborítást" csupán az csökkenti, ha használója a kellemetlenül ható hang ellen lakása padlózatát és kövezetét megfelelő szőnyegezéssel védi. Legutóbb vagy húsz papucs-pert tárgyalt másodfokon a fővárosi szabálysértési hatóság. Több ízben tárgyalt egyes kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága igazgatási szervének szabálysértési csoportja énekesek, zene- és énekművészek, zene- és énektanulmanyokat folytatók, gyakorlók, oktatók, hivatásos zenészek, együttesek, valamint a lakásban zajos kötőgépet működtető kisiparosok elleni panaszt. Főként a beat-együttesek, a zongoristák és a dobosok okozta zaj volt nagymértékben kifogásolható, amiről a hatósági szervek szakértői a helyszínen történt műszeres vizsgálat alapján győződtek meg. Többször zenei oktatási intézmények véleményét is kikérték, s egyes esetekben a kifogásolt, zajos zenegyakorlást a délelőtti 10 és 12 óra közötti időre korlátozták. Gyakori a panasz a hangos rádiózás és tévéhasználat miatt is. A Kossuth-rádió naponta, a 22 órai hírközlés után figyelmezteti hallgatóit: legyenek tekintettel lakótársaikra s a csendrendeletre, és halkítsák le készülékeiket. A csendrendelet és a Házirend értelmében a rádiót és a televíziót mindenkor — s nem csupán az éjszakai időben — oly hangerővel kell működtetni, hogy az a lakók pihenését, nyugalmát ne zavarja. Ezért is kívánatos, hogy a Kossuth- és a Petőfi-rádióban, valamint a 3. műsorban a hírek, a televízióban pedig a Híradó közlése után mindenkor elhangozzék a szóbanforgó figyelmeztetés. Nem ritkán egy-egy ház lakói panasszal élnek a házban levő vendéglátó üzemben foglalkoztatott túlhangos zenekar, vagy az éjszakai órákban folyó hangoskodás, dorbézolás, az ittas egyének botrányokozása miatt. Ily okokból kényszerítették a Damjanich és a Bajza utca sarki Garzon-ház lakói az épületben működő éttermet a késő éjszakai záróra helyett a 23 órai zárásra. Vélelmezett csendháborítás miatt folytattak nem régen szabálysértési eljárást a főváros egyik kerületében. A panaszos szerint a felette levő lakás lakója egész nyáron át, még az éjszakai órákban is kalapált, köszörült, reszelt s ingóságok mozgatásával nagy zajt okozott. A ház lakói egyöntetűen tanúsították: a perbevont lakó kora tavasztól késő őszig a Velencei-tó melletti nyaralójában lakott, lezárt budapesti otthonában sem éjjel, sem nappal senki nem tartózkodott. Három kerület szabálysértési adatai Mit mutatnak a főváros VI., VII., VIII. kerületében a Házirend két fő pontjának: a csend rendelettel és a közösség ellenes — az előző Házirendben „szocialista együttélés ellenes" — magatartással kapcsolatos szabálysértési peradatok ? A VI. kerületben 1973-ban, a most érvényben levő Házirend előtti időszakban 211 csendháborítási és 37 szocialista együttélés ellenes magatartási per került a szabálysértési hatóság elé. 1974-ben viszont 226 csendháborítási és 48 közösség ellenes magatartási ügyet tárgyalt a hatóság. A peres ügyek számbeli emelkedése jórészt annak tulajdonítható, hogy az új Házirend értelmében a panaszos a szabálysértési eljárást anélkül is megindíthatja, hogy előzőleg írásban felszólítaná a panaszoltat a kifogásolt cselekmények abbahagyására — amit a régebbi Házirend kötelezően előírt. Hozzájárult a VI. kerületben a szabálysértési ügyek emelkedéséhez az is, hogy ebben a kerületben a házak jó része körfolyosós, sok az udvari lakás, egyre több a ráérő, idős ember, akik úgyszólván egymás tányérját figyelik. Figyelembeveendő az is, hogy növekedett az igényesség és az ingerlékenység; egyesek már kis kellemetlenség esetén is nyomban szabálysértési eljárást indítanak. A főváros VII. kerületének adataiból: 1973-ban csendháborítás miatt 188, 1974-ben 112 személyt bírságoltak meg. 1973-ban a szocialista együttélés szabályai elleni magatartás miatt 22 személyt megbírságoltak, egy Írásbeli figyelmeztetést kapott. Közösség ellenes magatartás miatt 1974-ben 12 személyre róttak ki bírságot, 32 személyt írásban figyelmeztettek. 1973-ban a csendháborítás miatt kirótt bírság átlagösszege 477 Ft, 1974-ben 413 Ft volt. 1973-ban a szocialista együttélés szabályainak megsértése miatt kivetett átlagbírság 645 Ft, 1974-hen a közösség ellenes magatartás címén megállapított átlagos bírság pedig 388 Ft volt. Az átlagbírság összegének ez a szembeszökő csökkenése azzal magyarázható, hogy a perbevont s megbírságolt személyek nagyobb része idős ember, akiknek alacsony nyugdíját a bírság megállapításánál figyelembe vették. A VII. kerület adatai sokban eltérnek a VI. kerület adataitól. A VII. kerületben a peres ügyek nem csekély része társbérlők között keletkezett; feltehetően a VII. kerületben van a legtöbb budapesti társbérlet. A VIII. kerület szabálysértési adataiból: A kerülethez 1973-ban 304 csendháborítási feljelentés érkezett. A feljelentettek közül 233 személyt megbírságoltak, 28-at írásban figyelmeztettek, 39 esetben az eljárást megszüntették, 4 ügyet pedig egyéb módon fejeztek be. 1974-ben 286 csendháborítási feljelentés érkezett a hatósághoz; 52 panaszoltat megbírságoltak, egy ügyet más szervhez tettek át, 133 esetben az eljárást megszüntették. A szocialista együttélés szabályai ellen vétőkkel szemben 1973-ban a kerületi hatósághoz 89 feljelentés érkezett. 23 esetben bírságoló határozatot hoztak, 27 esetben írásban figyelmeztették a feljelentettet, 34 eljárást megszüntettek, 5 ügyet pedig egyéb módon fejeztek be. Közösség ellenes magatartás címén 1974-ben 403 esetben indult eljárás. 268 személyt megbírságoltak, 95 eljárást megszüntettek, 36 ügyet 1974 végéig nem intéztek el, négyet pedig más hatósághoz tettek át. Az átlagbírság a csendháborítási ügyekben 1973-ban 279 Ft, 1974-ben 354 Ft volt. A szocialista együttélés szabályai ellen vétők ügyeiben a kiszabott bírság átlagos összege 1973-ban 304 Ft, a közösség ellenes magatartás címén 1974-ben kirótt átlagos pénzbírság 481 Ft volt. A VIII. kerületben hárman foglalkoznak a szabálysértési ügyek intézésével, mig a főváros többi kerületében egy, illetőleg többnyire két jogász is győzi az ügyintézést. Mindent egybevetve: a szabálysértés legtöbbször erkölcsi indítékú probléma. A magasabb pénzbírságolás mindenesetre visszatartó hatású. Az új Házirend megállapíthatóan némi általános jellegű nevelő hatást gyakorolt és gyakorol a lakosság körében. A szabálysértési feljelentést megelőző, kötelező írásbeli figyelmezetés azonban a kifogásolt cselekmény elkövetőivel szemben — amit a régebbi Házirend előírt —, a múltban nem bizonyult rossz intézkedésnek. Pótlólagos visszaállítása és alkalmazása kívánatos lenne az új Há/irend keretében is. Román Kálmán